- Én szeretnék beszélni veled Aly. Holnap mondanám el, akkor több időnk van, hiszen haza kell menned. Köszönö, hogy itt voltál nálunk. -mondta Rich.
- Én köszönöm a vendéglátást^^ -szólt bájosan Alice. Akkor... Mivel Rich tudta, el kell köszönnie, ezért lágyan megcsókolta, majd egy 'sziával' el is indult.
Alice ekkor berohant a házba és kiabálni kezdett:
- Úristeeeeen! Megcsókolt! Ááááhhh. Te jó ég!! -végig futott a folyosón, felszaladt a csiaglépcsőn a galériaszobájáig, majd ott ugrált. Édesanyjával élt egyedül, mert apja már régen egy balesetben meghalt. Igazi csajos napokat éltek. Tehát anyja, Bridgit (ejtsd.:bridzsit) csak csodálkozott, ahogyan a krumplit hámozta, és lánya a pult előtt oly gyorsan, mint valami hurrikán, elsöpört mindent az útjából. Bridgit így szólt fel a lányának:
- Khm...előszöris...kisasszony. Köszönni ki fog? Másodszor...-ekkor a komor és szigorú anyaszerepből kibújt mint a bőréből és átlépett a legjobb barátnő szerepébe: ki volt az a fiú? -mosolygott tovább.
- Sziaaaaaaaaaaaaaa Aaaaaaanyaaaaaa. Viiiiiiííí. -szinte semmivel sem lehetett letörölni Alice arcáról a végtelen nevetést, örömöt, mosolyt, vidámságot, szerelmet, reményt.
- Na mondd csak. Ki volt az a szépreményű. -jelentette ki vidáman Bridgit.
- Rich. -halál nyugodtan mondta, majd megint rájött az 5perc. :)
Ekkor anyja is sikítozni kezdett, mint egy 14 éves lány.
- Anya...ne már kérlek!... Te nehogy már jobban örülj mint én! -és ekkor megint rájött az 5 perc, ami most 1234 percig és tovább fog tartani.
Alice gyorsan lezuhanyzott, szürke rövid, nyári pizsamanadrágjába, és a kék ''alvós'' topjába bújt. Beugrott az ágyába, és csakis Richardról álmodozott. Arról a gyönyörű tengerkék szeméről, aranyszőke hajáról, felnőttes arcvonásairól, hangjáról. Bridgit is ledőlt, mert már ő is elfáradt a sikongatásban és az ugrálásban.
Másnap reggel Alice órája már 6:50-kor ébresztett. Előbbre állította az óráját, hogy több ideje maradjon magára. Hiszen amikor egy lány valakinek tetszik, akkor szeretné, hogy az a Valaki sokkal szebbnek lássa őt. Így kipattant, mint valami torpedó tele energiával, érzéssel, vidámsággal és azért egy kis álmossággal is. Leszaladt a galéria lépcsőjén, befutott a fürdőbe, a tükörbe nézett, és jól megjegyezte az ott visszanéző kócos hajú lányt.
Bekapott egy-két falat reggelit, felöltözött, fogat mosott, lemosta arcát, kifésülte haját, szempillaspirállal meghosszabította pilláit, szemceruzával a kék szemei csücskeit szemceruzával lágyan kihúzta. Kivasalta a hosszú szőkésbarna hullámos haját, és gyönyörű lett a látvány. Anyja is dicsérte őt, majd 7:25-kor elindult. 10 perc múlva be is ért a suliba. Rich már bent várta, hogy beszélhessenek egészen 45-ig. Rich amikor meglátta Alicet, így szólt vidáman:
- Szia Szépségem. Olyan gyönyörű vagy. -dicsérte meggyőző szavakkal.
- Szia. Köszönöm. -pirult el.
- Na...akkor menjünk beszélgetni. Ok? -kérdezte Rich.
- Oké. Mehetünk. -szólt hozzá csillogó szemekkel Aly.
Elsétáltak a tömegből, és egy nyugodt helyre, a suliudvar elzárt részére mentek. Majd amikor leültek a padra, Rich ránézett, megfogta a kezét és így szólt:
- Alice Vean. Leszel az én barátnőm? -kérdezte határozottan, mosolyogva.
- Én Alice Vean Neked, Richard Edingsonnak leszek hű barátnője. -mondta, és annyira vidáman, hogy már majdnem sírt az örömtől. Megölelték egymást, Rich megcsókolta, és átkarolta barátnőjét. De a gyönyörű perceket Hailey törte meg kis társaságával. Amikor meglátta, hogy Rich megcsókolja Alyt, odarohant Alicehez, meghúzta karját maga felé, és gyilkos tekintettel nézve így szólt:
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::