Orvos: Angelina Cooper életét már nem tudtuk megmenteni.

S Carly szemeiből hevesen folytak a könnyek. Szinte már véres volt a szeme. Nem bírta elhinni.

Carly: Ne vicceljen itt velem... -lépett az orvoshoz közel, aki egyre csak hátrált. Maga...maga egy orvos! -akadt ki, s hangaj már a mélbyen volt.

Orvos: Sajnálom. De nem mi tehetünk róla. A tüdeje már menthetetlen volt, mikor a műtőbe került, sőt már a házban olyan füstmérgezést kapott, hogy a tüdejében már nem voltak oxigénhólyagok.

Carly: Nem érdekel! -a padra ülve fejét a térdére hajtotta, és nem tudta mit tegyen.

Kis idő elteltével Carly belenyugodott barátnője halálába, de szülei sehyogysem tudták feldolgozni. Angelina édesanyja többször is volt már a kórházban, idegállapota miatt.

Angelina temetése után Carly a kapott pénzt Angelina szüleitől, hogy vegyen magának egy lakást a belvárosban. Szép, takaros kis lakás volt. Egy jó magas háztömbben lakott, felhőkarcolóban. Ott a 33.emeleten. A régi házhoz képest nagy volt. Nagyon nagy. 2 hónappal barátnője elvesztése után lakásában ülve olvasott. kedvnec könyvét, az "Árnyakat". Mikor lapozott a 267.oldalra, csengettek. Felállt a kényelmes fotelből és kiváncsian nézett a látogató után.

Carly: Jó napot, Dr. Hide.

Dr. Hide: Üdvözlöm. Emlékszik még rám? Én vagyok a nyomozó, aki ráállt Angelina Cooper halálos ügyére.

Carly: Á, igen. Talált valamit? -kérdezte izgatottan.

Dr. Hide: Azt hiszem, igen. Az aszisztensemmel éppen a ház maradványai között kutattunk, amikor találtunk egy igazolványt. A kártyán lévő név pedig Hugh Lingson. Ismerős esetleg?

Carly: Nem...Angeli nem mondta el a nevét sosem...fogalmam sincs hogy ki lehet ez az alak.

Dr. Hide: Akkor van még valami. Elkezdtünk kersegélni a fickó után, az apját megölte, birgyilkos lett...,

Carly: ne mondjon többet! Erről mesélt Angeli, ezt mondta, hogy jártak egy darabig, a fiú apja tanár volt, tanította Angelit.

Dr. Hide: Azt hiszem ő ölhette meg Angelinát.

Carly: Szerintem is ő ölte meg. Az a nyomorult...egyszer elkapják, biztosan kinyírom.

Dr. Hide: Elhiszem, hogy izgatott és bosszúvágyó, de ilyet csak nem tehet hölgyem.

Carly: Igaz...-nyugodott bele, hogy semmit sem tehet vele.

Dr. Hide: Visszamegyünk nyomozni, és hívom azonnal, ha találtunk valamit.

Carly: Rendben, köszönöm. Viszlát.

Dr. Hide: Viszlát.

Miután becsukta az ajtót, elgondolkodott azon, hogy jó lenne látni barátnője sírját. Úgy szerette volna elmondani neki, mennyire hiányzik, és hogy nagyon nagyon szereti. El is határozta, elmegy a temetőbe hozzá.

Mivel kocsija nem volt, taxival ment mindig a városba. Beült egybe, és a temetőig ment. Délután fél 5, szeptember 12, kedd.

Megkereste a sírt, és kitört belőle a sírás, amikor eszébe jutott, hogy ott van lenn, egy koporsóban.

Carly: Ó, Angeli. Úgy szeretünk mi téged. Nagyon hiányzol. Bárcsak az a nyomorult halt volna meg. Angeli! Téged megölt Hugh Lingson! -kiáltotta.

Lehajolt a sírkőre, és átölelte az egészet. Forró könnyei a hideg kőre csöppenve szinte forralták a sírkövet. Ott maradt még egy darabig, majd elbúcsúzott tőle. Mire hazaért, majdnem sötét volt már. Korán főzött vacsorát és feküdt le aludni. De mikor elment a temetőből Carly, Angeli sírja megmozdult! A lány épen és egészségesen kijutott onnan, és így szólt:

- Én is nagyon szeretlek Carly!