Az épület romokban hevert. Mindenütt törmelékek, és még néhol a tűz is ég. Egy ismeretlen személy felrobbantotta az otthonukat.

Ivi ájultan feküdt egy betontörmelék alatt. Mr. Season kimászott az egyik törmelék alól, és gyorsan lányát is kihúzta onnan. Pár perc múlva ő is magához tért.

- Apa...mi ez?

- Valaki felrobbantotta az otthonunkat. -mondta az apja.

- Igen?...ANYA!!! Te jó ég, ő hol van?

- Jesszusom! Gyere gyorsan. Sikított egyet az előbb.

Segített felállni Ivinek, majd együtt odavánszorogtak az ajtójukhoz. A törmelékek között keresték őt, majd Ivi hatalmasat üvöltött:

- Apa! Gyere id....-sírva fakadt.

- Kislányom. Mi a.......-szinte lélegzete elállt.

Mrs. Avinghy a fürdőszoba tükre előtt feküdt elvérezve, egy vágással a nyakán.

- Meg...meggyilkolták! -sikított Ivi.

- Miért? .................!!!! Miért!! -ordított az apja.

Fél nappal később egy kegyeleti irodában ültek kisírt szemmel és véres, zúzódott testrészekkel. Egy temetési napot is megszerveztek, majd elmentek a könyvtárba, Armatusz bácsihoz, segítséget kérni.

- Csókolom Armatusz bácsi. -köszönt Ivi.

- Jó napot kedves bácsi. -mondta az apja.

- Üdvözöllek titeket. Láttam mi történt. Sajnálom a feleségedet, anyukádat. Egy merénylő volt, láttam kiszaladni a házból, majd ő rá is esett egy törmelék, ami agyonzúzta.

- Megérdemli az a nyomorult! -mondta sírt arccal Ivi.

- Mr. Season, szólíthatom esetleg...

- George.

- George. Köszönöm. Vidd a lányod a jelen birodalmába, és kérj segítséget.

- Köszönöm Armatusz bácsi. Gyere Ivi. Itt az amulett. Ezzel is meg lehet nyitni a kaput. Mond ki a varázsszót: Iviana Season.

- A nevem? -kérdezte Ivi.

- Igen. Ezt szerettem volna a jelszónak. Mond ki. -jelentette ki George.

- Rendben. IVIANA SEASON.

Az átjáró megjelent. Integettek a bácsinak és indultak is.

- Joseppe császár hátha segít rajtunk. Ő gondoskodik a jelenünkről. -mondta George.

- Rendben.

Kis idő múlva a kastélyban:

- Üdvözlünk kedves felség. -kiáltotta George.

- Üdvözlöm felség. - Iviana.

- Köszöntelek titeket. Meg sem kérdezem, mi járatban vagytok...Sajnálom őszintén. Jó asszony volt az anyád, Iviana. Szép feleség volt, George. A merénylővel időben végeztem. Ő végezte a robbanást is. Nem tudom miért, csak azt, hogy miért vágta el a torkát Mrs. Avinghyak.

- Miért? -kérdezte egyszerre apja és lánya.

- Elmondom hát. Kötelességem. Nos. Britney régen egy férfival igen összemelegedett, és majdnem összeházasodtak, amikor Britney megvilágosodott, és rájött, hogy hazudik ezzel magának. Nemet mondott az esküvőn, amire a vőlegény igen megharagudott. Britney évekig bújkált előle, de most megtalálta őt, és azt mondom, George, ha itt lettél volna, veled végez... és ezért őt gyilkolta meg, hogy fájdalmat okozzon neked, ha már ő nem lehetett boldog vele.

- Köszönöm felség. -csodálkozott el George. Mit tegyünk?

- Van egy farmi kastély Wales északi részén. Oda menjetek. Britney neked szánta Iviana, úgy gondolta, mindenét rád ruházza.

- Rendben. Köszönjük. -bólintott Ivi.

Visszamentek a könyvtárba, és indultak egyenesen Észak-Walesbe. Nagy farm volt, kis ''kastély'' , inkább udvarház.

Iviana egyből a könyvtárba ment. Talált egy bizonyos könyvet, amit óriási szemekkel nézett. Így szólt:

- APAA! APAAAAAA! GYERE GYORSAN!

- Ok. Itt vagyok. -mondta George.

- Nézd! Ez az a könyv, ami................................

Vajon mi az a könyv? Kiderül a következő részeben!