Jean hatalmas pupill�kkal n�zett Ivire. Nagyon tetszett neki. Ivi, kicsit f�l�nken v�laszolt pillant�s�val. Majd Jean megt�rve a hatalmas csendet �gy sz�lt Ivihez:

Jean: Nem is tudzs annyit a k�rny�kr�l, ugyeb�r?

Ivi: Nem, semmit nem tudok...-v�laszolta kicsit b�trabban.

Jean: Gyere, sz�p az id�, febru�r v�ge van, teh�t m�r kicsit jobb az id�. Mit sz�lsz?

Ivi: nagyszer�en hangzik. Menj�nk! -azzal felvette a kab�tj�t, �s vid�man indult Jeannal.

Ek�zben Lotta ijedten v�laszolt a telefonba:

Lotta: Maga hogy gondolta ezt?

Lill: Mi? Ne viccel�dj�n, maga idi�ta...-ord�totta torkaszakadt�b�l. Nagyon megijedt Lotta, nem tudta, mit tegyen.

Lotta: M�r bocs�nat, -v�laszolta nekib�torodottan- maga hagyta cserben a n�v�r�t. �n a legjobb bar�tn�je vagyok. �s sokkal jobban odafigyeltem r�, mint maga! Err�l ennyit. -s �gy �rezte, visszav�gott.

Lill: Ne v�doljon meg ilyesmikkel. -pr�b�lta enyh�teni a b�ntudat�t, majd �gy sz�lt: Ez csal�di �gy. Ne k�sse mindenbe bele az orr�t!

Lotta: Bocs, de �n csal�dtag vagyok Ivi sz�m�ra. Kisiskol�s korunk �ta a legjobb bar�tn�k vagyunk.

Lill: .....-picit meghat�dott, mert �rezte, visszav�gtak, �s enyh�lt hanggal feltette a nagy k�rd�st: Akkor Ivi hol van?

Lotta: P�rizsban. J�l �rzi mag�t.

Lill: Odamegy�nk. �s elviszem. Viszhall.

Lotta m�g csak bele se tudott sz�lni, lev�gta a telefont.

Londonban Lill �s Jam a k�vetkez� p�rizsi j�ratra k�sz�ltek.

Ivi Jeannal egy k�zeli parkaba ment. Jean di�barna f�rtjeit a sz�l k�k csill�g� szemeibe f�jta. Ez�rt mindig el kellett s�p�rnie onnan az ujj�val. Ivi viccesnek �s bar�ts�gosnak �t�lte meg a 24 �ves fi�t. Az egyik fa alatti padra �ltek, �s Jean viccekkel �rasztotta el Ivit.

Jean: Mes�lj magadr�l. Van testv�red?

Ivi: �hm...-lek�kadt fejjel gondolt arra, mennyire szomor� �s csal�dott volt, mikor elj�tt. Van, egy mostohatestv�rem, vagyis fogadott, de annyira �sszeveszt�nk, hogy elj�ttem ide, teh�t �n �gy veszem, hogy nincs...

Jean: No-no. Nem szabad �gy lebecs�lni azokat, akik szeretnek, �s szeretj�k �ket, -magyar�zta a l�nynak -tudod, nekem nincs testv�rem, de Sabrin�ra �gy tekintek, mintha �destestv�rem lenne. Sokszor veszt�nk �ssze mi is, de att�l ugyan�gy szeretj�k egym�st...-m�lyen Ivi szem�be n�zett, akinek a sz�v�ig hatolt ezzel. A fi� �szrevette, hogy Ivinek annyira sz�ks�ge van szeretetre, ez�rt az egyik karj�val lassan �tkarolta, a m�sikkal pedig az arc�ra tette a k�z�t, �s ism�t m�lyen a szem�be n�zett.

Ivi �gy �rezte, itt a pillanat, amit k�nynen eldobhat James miatt, de r�j�tt, hogy nem �rdemes. Hiszen neki ott van a h�ga. �s am�gyis �rzett valamit Jean ir�nt.

A fi� k�zelebb hajolt Ivihez, aki �tkarolta a fi�t, �s �tadta mag�t a pillanatnak. Jean �pp megcs�kolta volna, amikor a fej�t Ivi fejem mell� tartotta. A meglepett l�ny nem erre sz�m�tott.

Jean: Korai, ugye?

Ivi: Nem, Jean, -mondta szenved�lyesen. �gy �rzem, �rzek valamit itt, a sz�vemben.

Jena: Na �s mit?

Ivi: Szerelmet.

S Jean erre a sz�ra v�rt. A viszonzott szerelem�rt ism�t odahajolt a l�nyhoz, �s ez�ttal megcs�kolta. Ivi ekkor j�tt r�, hogy az �rz�seket nem lehet elfojtani, vagy eldobni valami butas�g�rt. Mosolyogva gondolt arra, � a legszerencs�sebb l�ny a vil�gon.

A padon �lve, b�koltak egym�snak, �s leadt�k egym�snak �rz�seiket.

Ek�zben Sabrina �s Lotta v�rt�k m�r, mikor �rnek vissza. Sabrina agg�dott Jean miatt. Ivit ut�lta. Valami m�rhetetlen ut�latot �rzett ir�nta, ami�rt elvette a legjobb bar�tn�j�t.

Lotta ekkor �gy sz�lt Sabrin�hoz:

- Szerintem szikr�zik a leveg� k�zt�k...

- Mi? -k�rdezte inger�lten Sab- nehogym�r. Jeannak nem is tetszik Iviana.

- De igen..-mosolygott.

- Nem! -s ezzel beviharzott a szob�j�ba.

Lotta nem �rtette, mi�rt csin�lja ezt.

K�s�bb kij�tt onnan �s bocs�natot k�rt, majd �gy sz�lt:

- A bar�tom felh�vott, �tmegyek hozz�, szerintem nemsok�ra itt lesznek. Szia.

- Szia. J� mulat�st.

- K�szi. -s azzal nekiv�gott az �jszak�nak.

Lotta hazament, �gy gondolta, j�l �rzik magukat, �gy nem is nyugtalan�totta mag�t.

Mikor haza�rt Jean �s Ivi k�zenfogva, ledobt�k a kab�tjaikat, majd Jean nagyon szenved�lyesen cs�kolta �t, a kanap�ra fek�dtek, �gy aludtak el egym�s karjaiban.