A hajnal pirosasan �dv�z�lte London lak�it. A nap m�g nem kelt fel, de m�g e gy�ny�r� jelens�g el�tt egy m�g csod�sabb �rkezett. A sz�l r�zsasz�n �s narancss�rga egy k�z�s �rnyalat�ra festette a felh�ket. �ri�si k�d volt a kora reggeli �r�kban, a London Eye m�sodik fele elb�jt a k�dlepelben. A Baker Street j�rd�ja t�nd�kl�tt a harmatt�l, s a p�rk�nyokon is csillogott az �gi f�ny. K�l�n�sen szokatlan, hogy okt�ber derek�n ilyen napf�nyes, csod�latos reggelre virradnak a lak�k, b�r ilyenkor m�g senki sincs �bren. Egyed�l a haza�rkez� munk�sok, akik �jjeli m�szakban robotolnak, tal�n �k l�thatj�k a hatalmas v�rost ilyen gy�ny�rben.

Minden utca cs�ndes volt, a lak�sokban a polg�rok mind-mind �des �lmukat �lmodt�k, a kis h�zi �llatok is szuny�k�ltak. Egyed�l egy ember volt tal�n csak �bren, egyvalaki, aki nem tud tov�bb aludni, mert az �lmod�s �s az alv�s nem az � szakter�lete. A Baker Street 221/B lak�s�ban a h�res holtnak hitt Sherlock Holmes, a fenomen�lis nyomoz�csoda t�tlenkedett egy sz�l k�nt�s�ben. A b�rsonyos anyag a b�r�hez simult, s karj�t, ami a furcsa fej�t t�masztotta, a b�rsonyosan puha ruhanem� m�r nem takarta, lecs�szott a k�ny�k�ig. Kiss� b� volt m�r, �s nem is egy �j darab. Tal�n m�r 5-6 �ves is lehet. De nem haszn�lta sokat, csak mi�ta Johnnal ebben a lak�sban �l. Azel�tt az otthon�ban meztelen�l m�szk�lt, hisz senki sem sz�lt �rte. Vend�gei nem voltak, h�t akkor mi�rt k�ne ruh�t vennie? K�rdezi � saj�t mag�ban, most is csak a v�gtelen tisztelet miatt van rajta b�rmif�le ruha. John ut�lja, ha puc�ran m�szk�l a lak�sban, kifejezetten ideges�ti.

Sherlock azt�n a jobb karj�t kiny�jtotta a k�v�z�asztal fel�, amin egy cs�sz�ben g�z�lg�tt a forr� fekete ned�, a koffeines feketeleves k�t cukorral. Az ujj�val felkapta a cs�sze alatti t�ny�rr�l a kiskanal�t, h�velyk - �s mutat�ujja k�z� vette, s megkeverte a k�v�j�t. M�r sz�vesen belekortyolt volna, de nem tette, mert m�r nem lenne nyelve, �s nyel�cs�ve puszt�n sz�t�gett volna… cs�nya s�r�l�s lenne.

 Beleszippantott a friss leveg�be. A m�nusz fokok tett�k fagyoss� az eg�sz reggelt, mert a nap hi�ba pr�b�lta felmeleg�teni a F�ldet, nem igaz�n siker�lt neki, csak az emberek �rezt�k k�v�lr�l, a f�t�tt szob�b�l melegnek a kinti id�t. Az ablakot m�g akkor nyitotta ki, mikor felkelt, �s a nappaliba j�tt, m�g miel�tt a fotel�be �lt volna. A p�ra ki�szott a detekt�v otthon�b�l, elillant, mint a f�st. Majd m�r minden arra k�sztette, hogy v�gre megk�stolja a k�v�j�t.

Azt�n behajtotta az ablakot, mert m�r vacogni kezdett, s nem akart f�zni, mert a hidegt�l nem tud az ember gondolkodni. Visszahuppant a k�nyelmes, megszokott hely�re, s azt�n ujj�val arr�bb s�p�rte �ktelenked� s�t�t tincs�t a homlok�r�l, k�zben azt gondolv�n, ideje lenne egy hajv�g�sra. De � ezt megteszi a f�rd�szob�ban egy k�r�mv�g� oll�val is, fodr�szra felesleges k�ltenie.

Ism�t az �gy�n j�rt az esze, �s a furcsa �lmon, amit �lmodott az �jjel. Abban a k�l�n�s �lomban megl�tta Louiset, ahogy dolgozik, �s sietve elmegy haza. Megl�tja az otthon�ban f�rj�t, Bennett Stamfordot a h�l�ban a n�vel, akivel csalja a feles�g�t. Louise nem b�rja tov�bb, �s egy h�sv�g� k�st ragad a kez�be. Beront a szob�ba, �s hidegv�rrel a n�be d�fi a fegyvert. A f�rj d�h�s, �s ijedt lesz, �s el sem tudja k�pzelni, hogy a feles�ge, aki mindig egy kedves l�lek volt, m�g a l�gynek se tudott �rtani; embert �l. A n� eldobja a k�st, �s �tmegy az �gy t�loldal�ra, f�rj�hez. Kiab�lnak egym�ssal, �s azt�n azon tanakodnak, hogyan t�ntethetik el a holttestet. Egyik�j�k sem akart b�n�s lenni, �s b�rt�nbe menni. Azt�n a n� le�l az �gyra, �s zokogni kezd. A f�rje ekkor �rezte azt, hogy elveszette a szeret�j�t, �s a hi�nyt�l, a haragt�l, a v�gtelen d�ht�l felkapta a v�res k�st a parkett�r�l, �s feles�g�be d�fte volna, amikor t�rt�nik valami…

Sherlock nagyon koncentr�l, hogy mi is t�rt�nhetett. De mivel az �lomnak itt v�ge szakad, ezt neki kell kider�tenie. � nem olyan ember, aki hisz az �lmokban.

***

M�g nagyon kor�n van, reggel hat �ra. De valakinek ez az id�pont a felkel�s �s a munk�ba indul�s id�pontja. John kicsoszogott a szob�j�b�l a f�rd�be m�g f�l�lomban. Sherlock �gyet sem vetett r�, mert m�g jobban koncentr�lt, �s nem hagyta, hogy b�rmi elvonja a figyelm�t.

Csak az t�nt fel neki, hogy t�z percen bel�l John m�r fel�lt�zve k�sz�tette a konyh�ban a k�v�j�t. Tal�n m�g egy ’j� reggeltet’ is mondott, de a lak�t�rsa csak mormolt mag�ban valamit, de nem biztos, hogy eljutott az agy�ig, mit mondott…

- Hogy �rti azt, hogy fogjam meg a k�st? – k�rdezte John, aki semmit sem �rtett az eg�szb�l, f�leg �gy kora reggel nem.

- Mi? Mi�rt fogjam meg a k�st? – k�rdezte vissza Sherlock, aki most tekintet�t Johnra szegezte.

- Azt mondta, amikor �n azt mondtam, hogy j� reggelt; fogja meg a k�st! – felelte a doktor lassan, �sszeh�zott szem�ld�kkel.

- �! J� reggelt, John. Csak �ppen az �gy�n gondolkodtam. – ekkor m�r minden kitisztult, �s mindenki �rtett mindent; v�gre.

- Mi lesz a lefejez�s gyilkoss�ggal, amit tegnap Molly eml�tett meg? – vetette fel Dr. Watson.

- T�nyleg! Maga sz�pen ut�na n�z. Elmegy Lestradehoz, am�g �n megn�zem a neten a h�reket – s felpattant a fotelb�l, felugrott �r�m�ben, karjait azt�n �k�lbe szor�totta, �s fel sem t�nt neki, hogy a b�rsonyos k�nt�s k�t�je kik�t�d�tt, �s a ruhadarab sz�tny�lt.

- �m… Sherlock… szerintem ideje lenne fel�lt�znie…- jegyezte meg k�nosan John.

- Mi? Mi�rt? – n�zett g�nyosan az orvosra, �s azt�n r�j�tt, hogy alul el�gg� szell�s lett – gyorsan �sszeh�zta a k�nt�s�t, �s le�lt John laptopja el�. Kicsit mag�ba fordult, mert megs�rtett�k a mag�nszf�r�j�t -. Mit n�z? Menjen m�r a Scotland Yardra.

- Sherlock. Nem lehet. Munk�ba kell mennem.

- Ugyan. R��r az. Nyolckor van kezd�s. Addig m�g van m�sf�l �r�ja. Mir�l besz�l? Nem hinn�m, hogy meg k�ne l�togatnia, val�sz�n�leg m�g alszik, hiszen d�lut�n indul munk�ba – �rtetlenkedett Sherlock.

- Kicsoda? – k�rdezte dadogva, � mindig ezt szokta csin�lni, ha k�nos helyzetbe cs�ppent, vagy hazudik valamir�l.

- Jaj, pontosan tudja �n is. Nehogy azt higgye m�r, hogy nem tudom hova k�sz�l – s ezzel a mondattal John Watson �gy �rezte m�lyen a lelk�be t�rtak. Nem akarta, hogy Sherlock mindenr�l tudjon, ami az � dolga.

- Az Isten szerelm�re, John! Menjen a Scotland Yardra!

De a f�rfi nem moccant, egy sz�ra v�rt m�g Sherlock sz�j�b�l.

- K�rem! – tette hozz� a detekt�v.

- Rendben, de csak az�rt, mert m�g biztosan alszik – s azzal felkapta a t�sk�j�t �s a dzsekij�t, majd elhagyta a Baker Streetet a pont �rkez� taxival.

Sherlock egyed�l maradt – ism�t. �jra gondolataiba m�lyedt, �s azt�n azon t�prengett, hogyan t�rhetne vissza a m�di�ba. Tudja, hogy Moriarty meghalt, az �v� nem lehetett tr�kk, vagy csel. � m�r nem �rthat neki. De azt�n az jutott esz�be, hogy a legmegfelel�bb alkalom az lenne, hogy megoldja a szekr�nyes �gyet, �s valahogyan meg�zeni a lemaradt Scotland Yardnak �s Lestradenak. Azt�n �gy d�nt�tt, elindul Stamford lak�s�ra, ott kell lennie a t�bbi nyomnak. Felkerekedett h�t, �s mivel a rend�r�k m�r nem helysz�neltek ott, k�nnyen besurrant Mrs. Wells seg�ts�g�vel. Stamford�knak pedig biztos�tottak egy �j lak�st – tudta meg az id�s szomsz�dasszonyt�l Sherlock.

- �s nem tudja, v�letlen�l hol, �s milyent? – k�rdezte Sherlock, mert ez m�ris egy �jabb �tlethez vezetne.

- De, tudom. Bennett mes�lte, hogy egy �ri�si h�zba k�lt�ztek, a biztos�t� fizetett nekik m�g, tudja, Louise miatt – felelte Mrs. Wells.

- �, �gy m�r �rtem… okos vagy Bennett Stamford – mormolta mag�ban, elmosolyodott, azt�n a h�l�szob�ba ment.

Semmi v�r. Pedig az �lm�ban a leped�nek v�resnek kellett lennie, m�giscsak megk�selt�k a szeret�t.

- De a f�rj okos volt, a feles�ge biztos�t�s�b�l �ri�si lak�st vehettek a kisfi�val. De m�gis sokat veszett: se feles�g, se szeret�… nem, ez �gy nem v�g egybe.

K�r�ln�zett. Az �gy al� ben�zett, a ruh�sszekr�nybe. Csak annyit l�tott, hogy a ruh�k, a cip�k, minden a hely�n van. Gyan�s volt ez neki, hogy valaki elk�lt�zik, de semmi holmit nem visz mag�val. Sem a biztos�t�, sem a rend�rs�g nem tud annyit fizetni, hogy milliomosok legyenek, de a ruh�kat m�gsem vitt�k el.

- Ez azt jelenti, hogy m�g vissza fognak j�nni a holmik�rt, ugyanis a kisfi�n�l is minden j�t�k a szob�ban maradt, a ruh�kkal egy�tt. Elmentek, de vissza fognak j�nni ezek�rt. De mi�rt nem vittek el semmit? – Sherlock nem �rtette a csal� f�rfi gondolkod�s�t, azt�n m�g egy helyet ellen�rz�tt, miel�tt elment volna.

A h�l�szob�ba ment. Az �gy alatt volt egy kih�zhat�s fi�k, �gynem�k t�rol�s�ra. Sherlock minden v�gya volt m�g ezt ellen�rizni. Lassan kih�zta a fi�kot, s egy leped�t tal�lt benne, amin egy �ri�si v�rt�csa l�tszott.

A zak�ja bels� zseb�b�l egy kis oll�t h�zott ki, a keszty�j�t m�g gyorsan felvette, �s kiv�gott egy darabot az olcs� sz�vetb�l. Egy kis zacsk�ba tette, lez�rta, �s visszatette a zak�j�ba az oll�val egy�tt.

Visszanyomta volna a leped�t, amikor a fi�k alj�n egy kis dobozt pillantott meg. Arr�bb tolta az �gynem�t, �s kivette a dobozk�t.

- Nyugtat�? – suttogta mag�ban Sherlock, forgatva k�zben a kez�ben l�v� gy�gyszert.

Kipattintott egyet a megmaradt filmtablett�k k�z�l, �s ugyan�gy elz�rta egy zacsk�ban. Egyb�l r�j�tt, hogy Louise szedte. � mosott, takar�tott. � dugta el oda, ahol egy f�rfi semmit sem keresne. Kik�sz�tette, hogy a f�rje folyton csalja �t, �s biztosan nem b�rta tov�bb, orvoshoz fordult.

Elk�sz�nt Mrs. Wellst�l, �s a St. Bartholomew's k�rh�zba ment, Mollyhoz. Ism�t Louise hull�ja f�l�tt �llt. Sherlock �vatosan felnyitotta a n� szem�t, ami v�rpiros volt.

- Alv�szavar! – ki�ltotta Sherlock.

- Nyugtat�t�l? – k�rdezte Molly tal�lgatva.

- Igen. Mivel nincs semmi �t�snyom, „bel�lr�l” halhatott meg. Lehets�ges �gy az �ngyilkoss�g is – elm�lkedett a b�mulatos f�rfi, ahogy Molly l�tta.

- De akkor hogy ker�lt be a szekr�nybe? – k�rdezte kicsit furcs�llva a dolgot.

- Valaki betehette oda, hogy ne higgy�k azt, �ngyilkos volt.

- De ki tesz ilyet? – bomb�zta tov�bb k�rd�sekkel Sherlockot Molly Hooper.

- Nem tudom – felelte higgadtan -. De most meg kell vizsg�lnom valamit. Molly, addig k�rem, n�zze meg ezt a filmtablett�t. N�zze meg az �sszet�tel�t – adta ki a parancsot.

- Rendben – mondta a fiatal l�ny, �s majdnem elolvadt, hogy �lete im�dottja a nev�n sz�l�tja.

Sherlock megvizsg�lta a sz�vetdarabot a leped�b�l, �s egy p�r hajsz�lat, amit a szekr�nyben tal�lt, �s meglep� inform�ci�kra der�lt f�ny.

Sherlock m�r tudta, ki� a hajsz�l, �s a v�r is. Legal�bbis a nev�ket tudta.