- John, k�rem! Maga k�pes lenne r�! – k�rlelte szok�s�hoz elt�r�en Sherlock Holmes. –Meg tudja csin�lni!

- Nem tudom, Sherlock – cs�v�lta a fej�t. – �s ha valamit elrontok, mi lesz? Ha nem lesz �leth�?

- Ugyan m�r… seg�tsen!

-  Na, j�, rendben – egyezett bele nagy nehezen az orvos.

***

Scotland Yard, p�ntek reggel 8:53.

Greg Lestrade a munkahely�n, az irod�j�ban �ld�g�l az �r�asztal�n�l, �s csendben n�z maga el�. Azt�n megrebben a szeme, �s kih�zza az asztal fi�kj�t, hogy egy tollat vegyen el�. Amikor a sok �r�szer k�z�tt ujja egy pap�ron �llnak meg. Belen�z a fi�kba, abba, amit reggel a saj�t kulcs�val nyitott ki, s tal�l benne egy bor�t�kot. Rajta egy r�vidke megsz�l�t�s: Lestradenak. A tartalma igencsak megd�bbentette, hiszen n�h�ny f�nyk�pet, �s egy lev�lszer�s�get h�zott ki a bor�t�kb�l, amin Louise Stamford holtteste, lak�sa, �s egy�b hozz� k�thet� esem�nyek voltak. Az�rt is lep�d�tt meg, mert az �gyet m�r majdnem egy hete lez�rta, �ngyilkoss�ggal. Miut�n szemeivel v�gigp�szt�zta a f�nyk�peket, kez�be a lev�l keveredett. Roppant k�v�ncsian kezdte olvasni a neki sz�l� levelet, amin ez �llt:

Kedves Lestrade fel�gyel�!

Elk�peszt�nek t�nhet, hogy Bennett Stamford szeret�t tartott, m�ghozz� Julia Batterfieldet, akit Louise Stamford meggyilkolt, �s kidobott az ablakon a szemeteskuk�ba, hogy nyomtalanul a szem�ttelepre ker�lj�n a holttest. Ekkor a f�rje �sszeomlott, mert tal�n azt a n�t jobban szerette, mint a feles�g�t, ez�rt elk�lt�z�tt a kisfi�val a halott feles�ge biztos�t�s�b�l egy gazdag k�rny�kre, gazdag luxusvill�ba… �rti ugye? Eddig biztosan �rtenie kell, maga nem idi�ta, mint a t�bbi ember, azt hiszem. Sz�val � ki is ugrik a k�pb�l, nem � �lte meg a feles�g�t. De akkor ki? Az orvosa tal�n? Nem, � biztosan nem. Od�ig volt �rte, mint bar�t, nyilatkozta az orvosa, aki nyugtat�t �rt fel Louise Stamfordnak. Azt�n g�rcs�k, h�nyinger �s fejf�j�s l�pett fel n�la, ez�rt pr�b�lta lebesz�lni a nyugtat� szed�s�r�l. Erre persze �gyet sem vetett, �s csak felm�rgesedett. Azt�n az orvosa fel�rt egy gy�gyn�v�nyb�l �ll� gy�gyszert, att�l m�r feltehet�en nem voltak gyomorb�ntalmai. Egy�bk�nt a holttesten t�k�letesen l�tszik, hogy nincs �t�snyom, vagyis �n�k, a Scotland Yard �s a vil�g rend�rei szerint �ngyilkoss�g t�rt�nt. Persze, logikusnak t�nik, de NEM az. Hogy mi�rt nem? Term�szetesen ezt is megmagyar�zom �nnek! Akkor j�tt k�pbe a munkak�r. Ell�togattam a munkahely�re, a k�nyvt�rba kicsit k�r�ln�zni. Tal�ltam n�mi hajsz�lat m�g az azel�tti l�togat�som sor�n: Louis�t �s a f�n�k��t. Ez cs�ppet gyan�s, vagy nem? De! Azt�n kicsit k�rdezgettem a munkat�rs�t�l, hogy milyen „viszonyuk” volt. A f�rfi udvarolt neki, t�bbsz�r k�v�zni, eb�delni h�vta �t, amire sorozatosan nemet mondott, az�rt, mert Mr. Stewart, a f�n�ke �s Mr. Stamford, a f�rje r�gen j� bar�tok voltak, de azt�n j�tt a n�, �s a rivaliz�l�s. Erre is a lak�sban j�ttem r�. �n is l�tta, de nem hitte fontosnak – ahogyan mindig. Sz�val egy nap k�vette Stamfordot, a hal�la napj�n, azzal az indokkal, hogy a kisfia rosszul lett. De mikor megl�tta, hogy nem az �vod�ba megy, hanem haza, kisz�llt a kocsij�b�l, �s behurcolta oda. De nem is hurcolta, mert nincs nyomà vagyis fegyvert fogott r�. A nyelv�be sz�rt azt�n egy nyugtat�t, mert kap�l�zhatott, nyugtalankodhatott. Ezen a ponton senki sem keresn�, m�g �n sem, csak egy v�letlennek k�sz�nhet�en j�ttem r�, hogy oda sz�rta. Ja persze, most csod�lkozik, hogy honnan tudtam, hogy nyugtat� volt. Louise ny�l�ban m�g izokinolin-alkaloid volt. Most m�r �rti, ugye? Nagyon rem�lem. Most t�rj�nk vissza oda, hogy a n�nek le�llt a sz�ve a t�l er�s nyugtat�t�l. Meghalt. A f�rfi bossz�b�l meg akarta er�szakolni, bepiszkolni a l�nyt, de nem siker�lt neki, mert m�g miel�tt b�rmit tehetett volna, az orra el�tt halt meg, meg�lte. Tanakodott, mit tegyen, �s r�j�tt, hogyan csaphatn� be �n�ket: behurcolja �r�kkal k�s�bb a saj�t irod�j�ba, a szekr�ny�be z�rva, hogy mindenki �ngyilkosnak higgye. Csak egyvalami gond volt: korp�s volt a samponv�lt�st�l, viszketett a fejb�re, �s egy hajsz�l hullott a szekr�ny belsej�be. Ez volt a v�gzetes hib�ja. Rem�lem ez a „r�vidke” lev�l kiel�g�tette az inform�ci�t�r�t.

SH

El�sz�r sz�hoz sem jutott, mintha be lenne k�b�t�szerezve.

- Ez lehetetlen! – csak ennyit tudott kiny�gni, s azt�n fokozatosan kezdett �szhez t�rni. – Sherlock Holmes?

Majd, mint valami var�zslat a var�zssz�ra, megcs�rrent a mobilja az asztal�n. Felvette, mik�zben a f�l�hez emelte.

- Tess�k?

- Ugye, milyen elk�peszt�, hogy erre k�pes voltam? Majdnem leesett a kezem, mire v�geztem! – felelte Lestrade sz�m�ra egy ismer�s hang. – Na persze meg a tartalom. A f�nyk�pek �s mint�k, amiket k�ldtem… v�rjunk csak. Azok m�g meg sem �rkeztek – ekkorra a hang m�r nem a telefonb�l sz�lt, hanem eg�sz k�zelr�l, mintha a szob�ba lett volna.

- Ez lehetetlen! – ism�telte �mulatba ejtve a megd�bbent fel�gyel�.

- Csod�s megl�t�s. Komolyan azt hitte, hogy k�pes lenn�k �ngyilkos lenni? Pont �n? Ne vicceljen, ezt m�g maga sem akarta elhinni, �s meg sem k�rdezem, hogy t�vedek, mert tudom, hogy nem – mondta b�szk�n a p�ratlan elm�j� nyomoz�.

- �hm… - csak ennyit tudott mondani a b�mulatt�l.

- �lek, igen. Itt �llok maga el�tt, �s �lek. Rem�lem h�l�s, hogy ezt a rengeteg inform�ci�t az �n agy�ba nyomorgattam – n�zett a lev�lre, amit az�ta szorongatott.

- De hogyan? – k�rdezte Lestrade, mert m�r csak az �rdekelte, hogyan maradt �letben.

- Ez most nem sz�m�t. Csak az, hogy itt vagyok, �s virulok!

Majd bel�pett az ajt�n az irod�ba John Watson, meglepett arccal, �s kez�t a sz�ja el� tette, majd ennyit mondott:

- Ma- ma-maga? Maga �l? Csak �tv�gott? T�nyleg sz�rakozik vel�nk? Maga mekkora szem�t! – v�gta Sherlock fej�hez, persze ezt csak akkor �rezte, amikor megl�tta a lak�sban a nappaliban heged�lni.

- �lek! Az eg�sz egy �tver�s volt, hogy megmentsem… - s ekkor mindenki csendben maradt, nem sz�lalt meg senki sem. A leveg�t is halkabban vett�k, mert Sherlock valami olyat mondott, amire m�g John se tudta, mire akar kilyukadni.

V�letlen�l el�rulta mag�t, amit legink�bb sem akart.

- Kit akart megmenteni? – k�rdezt�k k�rusban Sherlockt�l.

- Senkit.

Csak ennyit mondott, mert nem akarta leleplezni mag�t. Tudta, hogy m�shogyan gondoln�nak �r�, ha kider�lne, hogy megmentette a bar�tait, az egyetlen bar�tait a hal�lt�l. �gy �j �rtelmet nyerne a Sherlock Holmes n�v…