Hogy ki is vagyok �n? Egy jelent�ktelen ember valakinek a szem�ben. Annak a valakinek, aki b�rki lehet, de sz�momra � a minden. Nincs olyan ember a vil�gon, akinek a t�r�d�s �s a szeretet (a viszonzott egyar�nt) fontos lenne. M�g Neki is sz�ks�ge van r� – azt hiszem. De nem sz�m�t. Ahogy �n sem. Hi�ba pr�b�lok ki �tkozottul sok �j sampont, �j frizur�t, �s annyi apr�s�gra �ldozom azt a kev�s p�nzemet. A semmi�rt. �szrevenni �szreveszi, de semmit nem mond r�. Olyan mintha direkt csin�ln�. Olyanr�l �lmodom, ami sohasem fog val�ra v�lni: hogy szeressen. - azzal letettem a tollat, �s beletettem a kis k�nyvjelz�t a napl�mba.

Befejeztem a mai lelkiz�st is. A kem�ny bor�t�s� kis f�zetet, ami sz�momra a minden �s a titkaim otthona volt, a biztos hely�re tettem. Felemeltem a matracot a jobb kezemmel, m�g a ballal az �gyr�csra helyeztem a napl�mat. �vatosan visszaengedtem a matracot, �s r��ltem, hogy beleilleszkedjen az �gy keret�be. Kib�jtam a k�nt�s�mb�l, s azt sz�pen ig�nyesen a sz�k t�ml�j�ra tettem. A szekr�nyem fel� tettem p�r l�p�st, el�h�ztam az egyik trik�mat, �s gyorsan beleb�jtam. F�raszt� volt ez a nap, olyan, mint a t�bbi, �s m�r szerettem volna magam az �gyban tudni. Az m�s k�rd�s, hogy ki mellett.

Reggel mag�nyosan �bredtem, nagy meglepet�semre. Olyan �leth� volt az �lmom. A London Eye-on Sherlockkal egy�tt vagyunk. �n a f�m kapaszkod�n fog�zkodom, m�g Sherlock h�tulr�l �tkarol. Egy�tt n�zz�k a naplement�ben f�rd� b�mulatos v�rost, �s azt�n felmegy�nk hozz�. Egy�tt �gyeskedve csin�lunk valami vacsor�t, s egy roppant �lvezetes �jszaka ut�n egym�s karjaiban alszunk el. Sokan mondt�k m�r, hogy �lomvil�gban �lek. Nem tiltakozom. De Istenem, b�rcsak az egyik val�ra v�lna!

Nehezen �ltem fel, az �ri�si pofont�l, amit az �lett�l kaptam. Visszaestem a val�s�gba. F�jdalmas egy �rz�s. M�gis legy�ztem magam, �s arra eszm�ltem, hogy m�r a konyh�ban �l�k, fel�lt�zve. A hajam sz�naboglya. �ssze-vissza �ll, azt sem tudom, mit kezdjek vele. Sok �tletet kaptam az internett�l. Annyi frizur�t tal�ltam, de hogy fogok magamnak egy komplett fonattal teli kontyot csin�lni? K�sz katasztr�fa.

Azt�n miut�n t�lestem a reggelinek nevezhet� k�v�n �s k�t szelet �res pir�t�s t�sztkeny�ren, beszaladtam a kis f�rd�szob�mba, megf�s�ltem a hajam, �s egy gyors l�farkat kre�ltam. �sszecsavartam egy kontty�, �s belet�ztem egy kis v�szonvir�got.  

- T�k�letes - jegyeztem meg, �s a t�k�rben egy magabiztos �s meglehet�sen csinos – ha szabad ilyet mondani -, l�ny n�zett vissza r�m.

Felkaptam a t�sk�mat, �s m�r kint is voltam a folyos�n. Gondosan bez�rtam az ajt�t, �s szaladtam le a l�pcs�n. Kor�n volt m�g. Reggel h�t �ra el�tt senki nincs a panelban. M�r megtanultam, hogyan kell k�zlekedni hajnalban a h�z l�pcs�j�n. �s mi�rt nem megyek lifttel? Mert egyszer ragadtam be, este, mikor j�ttem haza a munk�b�l.  Este t�z �ra ut�n. Hajnali �tkor Mrs. Peddington h�vta a karbantart�kat. Az�ta is h�l�s vagyok neki. T�bb� nem megyek lifttel. Legal�bb megvan az edz�sem m�ra, �s �gy a k�t szelet pir�t�st m�r le is dolgozom. Kapkodtam a l�bam, de annyira, hogy megbotlottam. Pont a bej�rat el�tt hasra estem. Nagyot csaptam a kezemmel, hogy a fejemet meg�vjam. Na, tess�k! Balszerencse, �s m�g h�t �ra sincsen…

Fel�lltam - �s mivel az a k�rh�zzal egy utc�ban lakom-, percek alatt ott is voltam. P�r h�zt�mb�t kellet s�t�lnom. Csak a l�bamat n�zem, olyan fur�n l�pek! �szre sem veszem, hogy belebotlok valakibe.

- �, eln�z�st! – ford�tottam a fejem a rend�r fel�.

- Semmi gond – felelte kedvesen.

- Mi t�rt�nt itt? – k�zben a szememmel v�gigp�szt�ztam az utca tov�bbi r�sz�t a rend�r m�g�tt.

- �tlez�r�s, de arra menjen, ha ker�lni szeretne - mutatott nekem jobbra.

- K�sz�n�m – azzal arra fordultam, amerre mutatott a f�rfi, �s sietve elhagytam a helyet.

Nagy leveg�t vettem, majd magamba m�rgel�dtem.

- Szuper! M�sodik balszerencse. H�tul mehetek, �s az eg�sz k�rh�zat bej�rhatom, mivel az a rohadt boncterem ezen az oldalon van! Nem hiszem el!

�t k�zben vettem �szre, mennyire f�j a bok�m. Nem igaz�n �rdekelt, azt hittem, csak f�lrel�ptem, az�rt f�j. Mikor a h�ts� bej�rathoz �rtem, meg�lltam egy pillanatra, �s elmosolyodtam. A buszmeg�ll� �s a szemetes kont�ner, amibe Sherlock esett, �s �gy rendezte meg a hal�l�t. T�lem k�rt seg�ts�get! De ennek m�r t�bb �ve. Az�ta k�r�l�tte minden helyrej�tt, �gy �l, mint azel�tt: rejt�lyesen �s pof�tlanul szexin.

Az agyamban v�gigp�rgettem az �vekkel ezel�tti esem�nyeket, �s az �lmodoz�sok ut�n eszm�ltem r�, elk�sek! A lifttel mentem, annak ellen�re, hogy f�bi�m van t�le. Nem akartam a l�bamat meger�ltetni, egyre jobban f�jt.

Besiettem az �lt�z�be, hogy a k�penyembe b�jjak, �s a t�sk�mat eltegyem. Mikor becsuktam az ajt�t, �sszefutottam a f�n�k�mmel, Dr. Previssel.

- J� reggelt doktor…

- Elk�sett Miss Hooper! – mordult r�m, k�zbe felbe szak�tva.

- Igen, mert �tlez�r�s volt az utc�ban, �s…

- Mif�le �tlez�r�s? A Baker Street tiszta! – intette az ablak fel�, �s kin�ztem

�ri�si meglepet�semre az utca nem volt lez�rva.

- Elt�ntek!

- Ugyan ne keresse a kifog�sokat, ir�ny az iroda! – utas�totta f�rfi haragosan, majd elment.

Harmadik balszerencse.  7:03. �gy �rzem, nem lesz valami t�l f�nyes ez a nap. M�g 8-ig biztosan meghalok. Azzal kiss� d�h�sen, de csal�dottan l�ptem be az irod�ba. Al��rtam a pap�rokat, �s felvettem a jegyz�ket a be�rkez� halottakr�l.  A boncterem fel� baktattam. Mikor bel�ptem, v�ratlan meglepet�sben r�szes�ltem.

- Miss Hooper! – �dv�z�lt John Watson, a volt katonaorvos. Majd a mellette �ll� f�rfi is megsz�lalt, mik�zben megigaz�totta

- J� reggelt Molly!

Nagyszer�. Mind a ketten tudj�k m�r, hogy elk�stem. Mondom �n, egy busz el fog �tni m�g reggel nyolc el�tt. Vagy egy zongora esik r�m, esetleg egy galamb a fejemen hagyja kis aj�nd�k�t.

- �dv! – k�sz�ntem mosolyg�san, de csak John szem�be n�ztem. Pr�b�ltam ker�lni a kontaktust Sherlockkal, mert a v�g�n m�g megl�tja a t�g pupill�imat.

- Mi �js�g? – k�rdezte Sherlock bar�ts�gosan, �s egy iszonyat szexi mosolyt jelen�tett meg az arc�n.

- H�t elestem a l�pcs�h�zban, azt�n lez�rt�k a Baker Streetet, �s v�g�l m�gsem, azt�n �sszefutottam a f�n�k�mmel �s…

- Ja, nem, hanem a fojtogat� gyilkossal, Henry Johnsonnal? Vagyis az �ldozataival?

- �, hogy vele… - elszomorodtam. Tot�l szerencs�tlens�g. Annyira ciki volt, hogy arra sz�m�tottam, majd � fel�m fog �rdekl�dni. H�lye. –az �ldozatok karjain �s l�bain �t�snyomok voltak, a laboreredm�nyek szerint semmi drogot nem vettek be.

- K�sz�nj�k Molly – mondta, majd Johnra n�zett. – K�v�ncsi lenn�k, mit mond majd Lestrade – mosolygott.

- Mi�rt mosolyog? – tette fel a k�rd�s�t John, s a v�lasz engem is �rdekelt volna.

- Egy �tvenesben fogadtam Greggel, hogy nem drogozta be �ket.

- Mi�ta tegezi? – k�rdezte Watson, �s v�laszban rem�nykedett, de persze hi�ba.

Azt�n sarkon fordultak, elk�sz�ntek, �s m�r mentek is el. Olyan megal�z� volt, mikor arra sz�m�tottam, fel�lem k�rdez, �s John pedig elmosolyodott, hiszen � tudta, biztosan nem a sz�rke is unalmas Molly �rdekli a bar�tj�t.

A nap nagyon hossz� volt, de ink�bb a d�lut�n. Unalmas pap�rok, laboroz�s v�rtak r�m. Este hatkor �gy d�nt�ttem, bekapok valamit, m�r korgott a gyomrom. �pp indultam volna, amikor az ajt� kiny�lt, �s bej�tt egy v�ratlan f�rfi. Vagyis A f�rfi. A nagybet�s. Legal�bbis sz�momra. Most viszont John n�lk�l �rkezett, ami arra utalt, nem nyomozni j�tt. Nem is laborozni. Tal�n miattam?

- M�r kivitt�k az �ldozatokat, �s m�r nem tud hozz�juk f�rni, sajn�lom Sherlock – mondtam elny�tten.

- De �n nem miattuk j�ttem – s ekkor a sz�vem elkezdett nagyon er�sen kalap�lni, tal�n ki is ugrik, ha a bord�m nem akad�lyozza meg.

- Akkor? – k�rdeztem, s m�r epekedve v�rtam a v�laszt.

- �n miatt – ism�t el�vette a szexi mosoly�t, �s kellemes, meleg hangj�t, amit�l minden n� sz�ve megenyh�l. A cs�b�t�, m�ly hang.

- Miattam? –ism�teltem hitetlenkedve, �s ha nem t�maszkodom meg az asztal lapj�n, biztosan �sszeesem.

- Arra lenn�k k�v�ncsi, hogy nem j�nne esetleg el velem vacsor�zni? – � m�r tudta a v�laszt, m�gis k�v�ncsi volt.

- Persze, ha a f�n�k�m elenged – vettem nagy leveg�t, mert f�ltem, hogy a reggel miatt nem enged el hamarabb.

- Ne agg�djon miatta, m�r elk�rtem �nt.

- Nagyszer�! – k�pes lettem volna kib�jni a b�r�mb�l, de azt�n sietve hadarni kezdtem. – Haza kellene m�g ugranom. �t�lt�zni.

- Rendben. Addig megv�rom a h�z el�tt.

Elszaladtam az �lt�z�be, lekaptam a k�penyemet, �s felkaptam a t�sk�mat. Rohantam a lifthez, megnyomtam a gombot, �s v�rtam. Egy �r�kk�val�s�gnak t�nt. Azt�n bel�ptem, Sherlockkal. Nem n�ztem a szem�be. K�sz lettem volna felrobbanni, t�ncot j�rni. De azt�n vettem �szre, hogy megint f�j a bok�m.

- Au! – ny�ltam a l�bsz�ram fel�.

- Mi a baj? – k�rdezte finoman Sherlock.

- A bok�m. Megh�ztam – feleltem f�jdalmasan.

- Majd John is megn�zi, �s ha sz�ks�g van r�, be is f�slizza.

- �, nem fontos – mondtam, majd a f�jdalom elillant annak a gondolatnak k�sz�nhet�en, hogy Sherlockkal megyek vacsor�zni. A szerelem er�sebb a f�jdalomn�l, azt hiszem. De n�lam er�sebb.

Kisz�lltunk a liftb�l, �s a s�ta a h�zig egy percnek se t�nt Vele. Mellette s�t�ltam, bel�karolva. Azt mondta, �gy kev�sb� f�j. B�r neh�z volt egy kicsit, hiszen 20 centivel magasabb n�lam. Az �t k�zben n�ha oldalra tekintett, r�m. A gy�ny�r� fagyos szemei ez�ttal melegs�get �s kedvess�get sug�roztak.

***

Izgatottan l�ptem be a lak�sba, el�kotortam egy csinos ruh�t. Mivel a ny�r tombolt, nem szerettem volna egy hossz� koszt�mbe b�jni, ez�rt egy r�videbb mellett d�nt�ttem. A s�t�tlila ruh�hoz egy halv�nylila sminket dobtam fel �s egy f�nyes sz�jf�nyt. A hajamat kibontottam, �s egy f�s�vel nekiestem. Nem szerettem volna megv�ratni Sherlockot, ez�rt sim�n, kiengedve hagytam a hajam, oldalt v�lasztottam el, �s gyorsan befontam egy tincset. Oldalara t�ztem, s k�zben a fekete magas sark�mban �lltam m�r. A parf�m�mb�l m�g gyorsan f�jtam egy keveset magamra, felkaptam a t�sk�mat is, �s rohantam is le. Vagyis pr�b�ltam sietni, mert sz�rnyen f�jt a bok�m. Att�l f�lek, hogy elt�rt, vagy nagyon megz�z�dott, amikor reggel elestem.

Ez volt �letem eddigi leggyorsabb kics�p�se. T�z perc se volt szerencs�re. Mikor kil�ptem a vasajt�n, v�gign�zett Sherlock. Tet�t�l talpig. A szemembe n�zett, �s azt mondta:

- Gyors volt, Molly. Nagyon csinos.

- K�sz�n�m Sherlock. De ha m�r randizni visz, tegezz�k egym�st –vetettem fel az �tletet.

- J� �tlet. Akkor menj�nk - s a karj�t ny�jtotta fel�m, �n pedig bel�akasztottam az eny�met. �gy �reztem ez a szerencse k�rp�tol a mai nap�rt.

Leintett egy taxit, �s besz�lltuk. Elmondta a c�met, s elhagytuk a Baker Streetet. Nagyon izgultam, hogy fog les�lni ez az este, de �n nem tudtam, � a rejt�lyes fej�ben miket tervez.

k�vetkez� r�sz>>