De ami a legfurcs�bb, hogy semmi ilyesmir�l nem volt sz�. Nem tudom megmagyar�zni, mi�rt nem hagytam ott �t, hiszen csak ott �lltam az �rdes padl�sz�nyegen mez�tl�b, �sszet�rve, f�lve, csal�dottan �s idegesen. Ezek az �rz�sek mind �sszegy�ltek eggy�, �s �gy t�madtak engem. Egy j� ideig nem b�rtam m�g csak egy millim�terrel arr�bb l�pni sem, hogy ne sz�rja annyira a talpam a m�r r�gi �s sz�r�s sz�nyeg. Mrs. Hudson kiadott lak�s�nak egyik legsz�rny�bb pontja maga a b�torokon k�v�l az �cska �s r�gi padl�sz�nyeg, amit m�r h�sz �ve ki kellett volna cser�lni…

De nem igaz�n ezen t�prengtem, hanem azon, hogy most mi lesz. Amikor valaki el fogja olvasni a napl�mat, biztosan �r�ltnek tart, hogy m�g �n sem tudtam, mit is csin�lok. De val�sz�n�leg senki sem fogja elolvasni ezt rajtam k�v�l – vagyis rem�lem. A napl�m mindig ugyanazon a megszokott helyen lesz, ahol mindig is tartottam: az �gyr�cs �s a matrac k�z�tt. Mikor m�g tizen�ves voltam, m�r akkor is nagyon sz�vleltem a napl��r�st. Sz�rnyen j� dolog egy tin�dzser l�ny �let�ben. Ha egyszer lesz nekem is egy l�nyom (ami most egyre val�sz�n�tlenebb), arra fogom nevelni, hogy ha nem akarja elmondani azokat az �rz�seit, amik a sz�v�t nyomj�k, �rja ki mag�b�l. Nekem is az anyuk�m mondta m�g akkor, amikor nyolcadikban a fi�k folyton cikiztek a fogszab�lyz�m miatt, na persze meg az ideges�t�, �retlen besz�l�saikkal… De nem is �rtem, mi�rt �rok err�l. Fogalmam sincs.

***

Az ablakp�rk�nyon koppant n�ha egy-egy es�csepp. Percr�l percre s�r�bben �rkeztek a kis cseppek, azt�n arra eszm�ltem, hogy odakint m�r teljesen bes�t�tedett, elborult, �s �gy szakad az es�, mintha d�zs�b�l �nten�k. Ekkor �reztem azt, hogy valamit m�gis csak k�ne tennem. El�rel�ptem. Hangtalanul. Azt�n egyre mer�szebb lettem az els�, apr� l�p�sem ut�n, �s egyre k�zelebb jutottam a bej�rthoz, ahol is � �llt ott vele. Nem tudtam, hogy hogyan is h�vhatn�m fel magamra a figyelmet, mert tudtam, hogy ez az egyetlen �sszer� megold�s. Mikor m�r egy eg�sz m�tert haladtam, megfordult a fejemben, hogy ezzel a l�kettel ak�r h�tra is fordulhatn�k �s le�lhetn�k az �gyra, hogy v�giggondoljam, vagy egy�ltal�n feldolgozzam a t�rt�nteket, vagyis amit l�ttam.

�m r�j�ttem, hogy ezzel a saj�t becs�letemet gy�r�m �ssze, ak�r egy rosszul meg�rt dalsz�veget, amit eleg�nsan a kuk�ba dobn�k. �gy maradtam a figyelemfelh�v�sn�l. Csak �pp azt nem tudtam, hogy ezt hogyan is k�ne tennem. A poh�r „v�letlen” lever�s�t�l a k�hint�sen �t a kifakadt ord�t�sig minden eszembe jutott, �s akkor gondolkodtam el igaz�n azon, hogy ennyire m�g sohasem m�lyedtem el magamba, legal�bbis ennyi ideig biztos nem. Azt�n egyre s�rgetett az id�. Az vihar m�r lassacsk�n enyh�lni kezdett, az id� egyre gyorsabban telt, a percek m�gis �r�kig elny�ltak. Fogalmam sincs, hogy val�j�ban mennyi ideig �csorogtam ott a folyos�n, de abban biztos vagyok, hogy nem volt t�z perc sem, vagyis maximum annyi.

Amikor ez v�gigfutott az agyamon, akkor eszm�ltem r�, hogy m�giscsak k�ne tennem valamit. Hi�ba er�lk�dtem, nem tudtam �jra megmozdulni, ism�t f�ldbe gy�kereztek a l�baim, szoborr� v�ltam. Egy bel�l megrepedt k�szoborr�. Az �g mintha megk�ny�r�lt volna rajtam, k�nnyek sz�ktem a szemembe �s akaratlanul szipogni kezdtem, amire mind a ketten felfigyeltek. Nem tudtam, hogy ez most j�t jelent-e vagy sem; b�r ut�lag n�zve szerintem seg�ts�g volt, hiszen �gy figyeltek fel r�m.

El�sz�r megijedtem, mert a szob�ban mindannyian lemerevedt�nk, de azt�n hirtelen k�t szemp�r f�rk�szett engem. Az egyik sajn�l�an, szeretettel telien, b�r f�jdalmasan, m�g a m�sik bossz�san, g�nyosan �s lekezel�en. Nem tudtam leveg�t se venni, tal�n ez�rt mos�dott �ssze a k�p el�ttem; minden els�t�t�lt, �s ezerrel r�zott a hideg. A gyomrom �sszer�z�dott, �k�lbe szor�tott kezem remegett, ujjaim v�gei elfeh�redtek. Csend lett p�r pillanatig, azt sem tudtam, most mi lesz. Tal�n ez�rt �jultam el…

***

K�pszakad�s. Egy pillanatra veszettem csak el az egyens�lyomat, ez�rt estem �ssze. De azt�n nehezen l�bra �lltam remeg� t�rdekkel, megigaz�tottam a k�nt�s�met, amibe m�g akkor b�jtam bele, amikor kij�ttem a szob�b�l. �jra �ket figyeltem, ahogy �k is. T�nyleg csak p�r pillanatra �jultam el – h�la �gnek. Nem is tudom mi lett volna, ha percekig ott fekszem tudatlanul. Hirtelen a rem�ny l�ngja gy�lt fel bennem �jra, mint amikor a gyertya l�ngja egy pillanat kihagy�s ut�n �jra oxig�nhez jut; hiszen hatalmas b�tors�ggal el�rel�ptem, �s elindultam fel�j�k!

Mindenf�le �rz�s tombolt bennem, de legink�bb a k�v�ncsis�g �s a f�lelem uralt. �s ekkor k�vetkezett az, amir�l sohasem �lmodtam volna. Persze tudtam, ha valami, vagy valaki, akit nagyon szeretek, azt k�pes vagyok megv�deni a rosszt�l, na de hogy ennyire b�tor lenn�k, azt nem tudtam… vagyis most m�r tudom. Odal�ptem Sherlock mell�, megfogtam a kez�t, �s m�lyen a velem szemben �ll� n� szem�be n�ztem. Sz�r�san pillantottam, imm�ron egyre b�trabban, azt�n m�r csak az arc�t f�rk�sztem, hogy erre mit l�p majd.

Sajnos nem sz�m�tottam arra, hogy � felk�sz�lt r�m. A bal kez�ben l�v� k�st az arcom fel� tartotta, �s csak azt s�gta:

- �tsz�rom a nyamvadt torkodat ezzel a k�ssel, ha nem takarodsz innen te rohadt r*banc!

Sherlock megszor�totta a kezem �s h�tra h�zta azt jelezve nekem, hogy h�tr�ljak. Az agyam p�rg�tt, b�r teljesen leblokkoltam. Ezt szerintem m�g Sherlock sem �rten�. Azt�n elkezdtem valamif�le strat�gi�t kital�lni. Nem mertem oldalra n�zni, mert m�g f�ltem, hogy Irene Adler lesz�rna ott helyben. Ez�rt csak megszor�tottam Sherlock kez�t, azt�n hirtelen m�g� ugrottam, � pedig kikapta a n� kez�b�l a k�st, �s �gy m�r � szegezte Irene nyak�nak. A k�vetkez� pillanatok felgyorsultak, Megragadtam az egyik karj�t, m�g Sherlock a m�sikat, �s �gy vonszoltuk a fotelhez, ahova le�ltett�k.

- Hozz szikszalagot – s�gta a f�lembe, �n pedig m�r ott sem voltam. N�h�ny pillanat m�lva visszat�rtem, �s �gy k�t�zt�k meg Irenet. K�t kez�t, l�b�t �sszeragasztottuk, Sherlock lerakta a k�st, majd r�m n�zett.

- K�rlek, ne haragudj r�m. �n nem – kezdte, de �n nem engedtem, hogy v�gigmondja, csak megcs�koltam, nem csak az�rt, hogy bosszantsam a megk�t�z�tt n�t, aki m�r r�g�ta �r�lten szerelmes Sherlockba.

- Tudom. �s szeretlek – s�gtam ajkai k�z�, �s �jb�l megcs�koltam, de �gy, mintha m�r �vek �ta nem l�ttam volna.

Nem sok�ig vett�k el egym�s figyelm�t, le�lt�nk Irene-nal szembe, �s el�sz�r csak csendben n�zt�k egym�st. Szerettem volna megtudni, hogy mi volt ez az eg�sz, hogy mi�rt j�tt ide, �s hogy mi�rt cs�kolta vadul az �n Sherlockomat, mik�zben egy k�s tartott a nyak�hoz. Persze tudtam, hogy Sherlock egy�ltal�n nem akarta, hogy �n l�ssam ezt az eg�szet, �s biztos vagyok benne, hogy most sz�rny� lelkiismeret furdal�sa van…

Nem tudtuk sz�ra b�rni Irene Adlert, a domin�trixot, aki saj�t hatalm�ba ker�tette az eg�sz vil�got. B�r az �v� lehetett volna b�rmelyik f�rfi, vagy n�, de neki csakis az �n makacs, eszm�letlen�l okos, kiv�l� k�vetkeztet�k�pess�g�, sz�m�ra megkaparinthatatlan, j�sz�v�, arrog�ns, j� test�, iszonyat helyes Sherlockom kellett neki, h�t m�g ilyet… �gy d�nt�tt�nk, hogy nem b�ntjuk, viszont tettei�rt felelni kell, ez�rt Lestrade-ot h�vtuk, hogy elvigye �t, akit m�r �vek �ta k�r�znek mindenf�le okb�l.

Este kilencre megint kettesben lett�nk. Felrakott egy te�t, amit elsz�rcs�lt�nk a nappaliban a lobog� t�z mellett. Addigra el�llt az es�, viszont bes�t�tedett, �s a leveg� is leh�lt. Irene Adler v�gre a hely�n van, a b�rt�nben, egyed�l, a hideg, mocskos cell�ban. Azt�n eszembe jutott az a negyed �ra, amit v�gigszenvedtem, egyed�l… most is kir�z t�le a hideg, na de ami ut�na t�rt�nt, az t�k�letesen kiegyens�lyozta az �rz�seimet. Oldalra n�zett, r�m. Mosolygott eszeveszett s�rmj�val, azt�n balj�val megsim�totta az arcomat, �s megcs�kolt. L�gyan �s gyeng�den cs�kolt, nem �gy, mint d�lut�n, nem lihegett, m�g csak nem is haszn�lta a nyelv�t. De nekem ez �gy t�k�letesen bej�tt. Ujjai lesz�kkentek a nyakamig, �s v�gigrajzolt�k a kulcscsontomat. Azt�n lesiklottak az oldalamon, �s gyeng�den maga fel� h�zta a combomat arra �szt�n�zve, hogy az �l�be �ljek. Nyak�ba f�rtam az arcomat, �s m�lyen magamba sz�vtam az illat�t. M�ly leveg�t vettem, �s a d�lut�n t�rt�nteket m�r el is felejtettem, avagy m�r a m�ltam r�sz�v� v�lt. Magamhoz �leltem, �s egy puszit nyomott a v�llamra.

- Szeretlek �desem! Na, l�tod? Minden rossznak j� lesz a v�ge – s�gta ajkaim k�z�, �s megcs�kolt.

el�z� r�sz>>

k�vetkez� r�sz>>