Az esk�v� rov�s�ra

Tom �szre se vette, hogy valaki m�g� osont percekkel ezel�tt. A sz�l halkan s�v�tett. A nap melege gyeng�lt, az �gen v�kony f�tyolfelh�k takart�k el. A n�re apr�, kecses �rny�k vet�lt a magasan s�t� napb�l. Megfogta a fat�ml�t, azt�n ujjai �tcs�sztak a f�rfi v�ll�ra, aki azonnyomban felriadt, �s h�trafordult. Tekintet�ben meglepetts�g l�tszott, azt�n pupill�ja kit�gult az �r�mt�l.

- H�t m�g sem ment�l el? - k�rdezte, �s t�rzs�vel is h�trafordult.

- Mi�rt mentem volna el? - k�rdezte Iviana �s le�lt v�leg�nye mell�. - A tegnap miatt? �, az�rt ennyire nem voltam m�rges.

Tom kikerekedett szemekkel figyelte.

- Igen, d�h�s voltam tegnap este, de most m�r mindegy.

- Akkor hol volt�l eg�sz nap? �n elmentem a The Best Review-hoz is, felh�vtam George-ot is.

- Az orvosomn�l. �s err�l szerettem volna besz�lni ma veled, de nem tal�ltalak itthon, ez�rt kij�ttem a kertbe.

A f�rfiben minden tiszt�v� v�lt, de csak most kezdett gondolkodni Iviana szavain. AZ orvos�n�l volt, �s szeretne a t�rt�ntekr�l besz�lni vele.

- Mi volt az orvosn�l? - szaladt ki a sz�j�n �s megfogta a n� kez�t.

- Tudod - v�ltott �t m�g komolyabb hangnemre - sajnos nem tarthatjuk meg az esk�v�nket �sszel. Sem szeptemberben, sem okt�berben.

- Tess�k?

- Meg kell m�teni k�t h�ten bel�l, mert kezd rosszindulat�v� v�lni a daganat. Kor�n reggel h�v�st kaptam, hogy menjek be a rendel�be - mondta, mert m�g mindig l�tta Tom szemeiben az �rtetlens�get.

- Ne!

Csak ennyit tudott mondani, annyira lesokkolt�k az el�b hallottak. Kellett neki n�h�ny perc, hogy fel is fogja, amit Ivi mondott neki.

- �gy d�nt�tt�nk a doktor�rral, hogy holnaput�n befekszem. Az�rt ilyen kor�n, mert egyre k�zeledik a menstru�ci�m, �s nem tudnak megm�teni, ha csak a j�v� h�t v�g�n fekszem be - mondta, mert l�tta, hogy v�leg�nye k�ptelen megsz�lalni. - M�teni h�tf�n fognak.

Tom b�logatott, de m�g mindig sz�tlanul �lt a hinta�gyon, �s azt�n az nyugtatta meg, hogy mennyasszony�t id�ben kezelik. Hossz� percek teltek el csendben. Iviana sem sz�lalt meg, hiszen �t is lesokkolta a h�r n�h�ny �r�val ezel�tt, de �gy, hogy feleleven�tette, m�g jobban f�jt neki.

- �s mennyi ideig tart a kezel�s? - sz�lalt meg el�sz�r Tom.

- K�r�lbel�l k�t h�nap. Sz�val szeptember tizennyolcadik�nak l�ttek. �gy csak decemberben tarhatjuk meg az esk�v�t.

Tomnak felcsillant valami a szem�ben. Egy apr�csak feltev�s, egy halv�ny szikra, egy �tlet, ami t�k�letess� teheti az esk�v�j�ket. Ezt a gondolatot elhessegette, el is felejtette, hogy semmik�pp se mondja el Ivinek. Var�zslatos terve t�madt.