Azon a h�tf� est�n valahogy minden megv�ltozott. Nem is hittem volna, hogy �letemnek legszebb szakasz�b�l is van – rem�lem, csak �tmenetileg – kij�rat. Annyira vid�m voltam az elm�lt n�gy-�t napban, �s most j�tt ez. Tudtam, hogy egyszer minden j�nak elj�n a v�ge, de istenem, ebb�l a milli� �vb�l, ami �ta �lek, csak n�gy r�vidke nap volt, amit igaz�n �lvezhettem, �s amit m�r r�g�ta v�rok.

     A Baker Street cs�ndes volt. A j�rda el�tt n�h�ny aut� parkolt mind�ssze. T�lem n�h�ny m�terre egy rend�raut� is parkolt, a fel�gyel��. � a jobbomon �llt, ugyan�gy f�lfel� b�mult, mint �n, vagy Sherlock, akinek cs�ndes, szapora leveg�v�teleit meghallottam. A leveg� leh�lt, �reztem, hogy az arcom f�zni kezd. A hirtelen j�tt, hideg fuvallat becsapott a sz�k utc�ba, ez egy pillanatra kij�zan�tott, �s v�gre f�lm�rtem a vesz�lyt, amibe belecs�ppentem.

- Tal�n egy f�l �r�ja riasztottak benn�nket – kezdte Lestrade a magyar�zatot, amivel ad�s volt nek�nk, nekem -, egy n� a szemben l�v� h�z egyik ablak�b�l le akart ugrani, a kisfia t�rcs�zta a rend�rs�g sz�m�t.

Hallottam, hogy Sherlock megrend�l, majd s�hajtott egyet f�lk�sz�lve a k�vetkez�kre.

- Egyel�re m�g nem mondt�k el hogyan, de a n� v�g�l nem ugrott le, m�g id�ben ide�rt�nk, �s egy pszichi�ter besz�lget jelenleg is vele, a kisfi�ra pedig vigy�znak. Nem sokkal k�s�bb megint riasztottak minket, azzal, hogy a Baker Streeten, a 222-es h�zt�mbben k�t egym�s melletti ablakra ki�rtak egy provok�l� sz�veget. Nos, ezt l�tjuk mindny�jan, �s ez�rt kellett sz�lnom �nnek, Miss Hooper.

Ahogy meghallottam a nevemet, v�gigborzongott a h�tam. Az �zenet, amit a negyedik emelet k�t ablak�ban lehetett olvasni, pontosan az �n lak�sommal szemben helyezkedett el. Ezt az �zenetet pontosan nekem sz�nt�k. Folyton az a n�gy sz� �v�lt�tt a f�lemben, amit ott, az ablakokban olvastam �ri�si bet�kkel ki�rva. Nem voltam annyira gyenge, hogy els�rjam magam, ink�bb ord�tani tudtam volna a f�lelemr�l, ami v�gigj�rta az eg�sz testemet. A sz�vem egyre gyorsabban l�ktetett, az adrenalin sz�guldott az ereimben.

Sherlock ism�t s�hajtott egyet �s �tn�zve rajtam Lestrade-hoz fordult.

- Most mi lesz? Nem lehet tudni, hogy ki �rta?

- Nem. De az embereim hamarosan felmennek abba a lak�sba, hogy nyomot keressenek. Egy picike kis DNS-t, vagy b�rmit.

- Kinek a lak�s�r�l van sz�?

A fel�gyel� lehunyta a szemeit �s csendben sz�lalt meg.

- Egy kb. tizenh�rom �ve �res lak�sr�l van sz�. A n�, aki ott �lt, m�r r�g�ta halott, �s semmilyen hozz�tartoz�ja nem volt. Annyit tudunk a csal�dj�r�l, hogy egy t�zbalesetben mindny�jan meghaltak.

J�zusom!

Sherlock �sszekulcsolta h�ta m�g�tt a kezeit, �gy j�rt fel s al�. Er�sen koncentr�lt �s pr�b�lta meg�rteni a dolgok mi�rtj�t.

- Ak�rmi is legyen, amellett, hogy Mollyra ilyen s�lyos fenyeget�st sz�rtak, sz�rny� kegyelets�rt�sr�l lehet sz�. Valaki csak az�rt t�rt be egy t�bb mint t�z �ve bez�rt, poros lak�sba, hogy Molly min�l k�nnyebben �szrevehesse, hogy pontosan neki sz�l a fenyeget� �zenet.

Mik�zben ezt mondta, v�gig gy�ny�r� szemeit p�szt�ztam, amik most fagyos k�kesz�ldben csillogtak. Ezut�n �jra elolvastam a negyedik emeleten a hatalmas, vastag �s fekete bet�kkel �rt n�gy sz�t. Mikor �jra megl�ttam a nevemet forr� k�nnyek z�dultak a szemeimbe.

HALOTT VAGY MOLLY HOOPER

el�z� r�sz>>

k�vetkez� r�sz>>