39. rsz /befejez rsz/
2014.01.27. 16:27
Hnapokkal ksbb…
Egy csods tavaszi napra bredtek a kisvros lakosai. prilis derekn jrva a leveg de s friss volt. A fk zsenge zldben pompztak, az gakon rzsaszn, fehr, srga s lila szn virgok illatoztak. Alice kedvenc vszaka s hnapja egyben az prilis. Ezt a napot, 16-t jellte ki mg tavaly. Valahogy ez a hnap volt szmra a legszimpatikusabb. Erre a szombati napra pedig csak rbktt. A Railway Park eltt rengeteg kocsi sorakozott. A keskeny kiston megjelent egy fehr, virgokkal bortott hint. Egy lipicai vezette, a lovas fekete-fehrbe ltztt. Htul hfehr habos-babos ruhban tndklt a virgokkal bonyoltott, felkontyolt haj s vgtelenl boldog n, Alice Vean. Mellette fekete-fehrben ltzve Dr. Juan Risto lt. A hint megllt a park eltt, a pr lelpett a hrom lpcsfokon, s karltve stltak t a park bejratnl fellltott virgos boltozat alatt.
A bejrat eltt Alice halvnysrga, fodros ruhban fesztett, mellette Juliet s Christy ugyanolyan ltzetben figyeltk az rkez prt. Kvetve Bridgitket, a tmeg egyenesen a park kzepn lv kist fel baktatott, ahol egy szintn fehrben fnyl pap csorgott.
Mikor odartek a feldsztett thoz, a tmeg lelt az sszecsukhat faszkekre, s a fellp fel meresztettk tekinteteiket. Juan s Bridgit fellptek a kis emelvnyre a paphoz. Miutn elcsitultak az emberek, a szertarts elkezddtt.
***
Nhny perc mlva mr mindenki tapsolt s rmknnyektl nedvesedett szemeit trlgette. Az els sorban Alice volt a legboldogabb. Ennl jobba apt, s trsat anyjnak, akit mindennl jobban szeret, keresve sem tallhatott volna.
Miutn a torta felvgsa utn mindenki megtmadta az asztalokra kitett csemegket, a pr kicsit „egyedl” volt. Leltek egy kzeli padra, s csendesen figyeltk az embereket. Kis id mlva Juan felllt felesge melll, Mrs. Risto-tl, s odastlt a szleihez, hogy elmondhassa nekik, mennyire boldog. Bridgit ekkor megpillantotta a kzelben stlgat lnyt, s megragadva a pillanatot, odafutott hozz. tkarolta, majd egy puszit nyomott a homlokra. Alice vllait megragadta, s gy kezdte mondanivaljt.
- Alice, ksznm, hogy mindvgig mellettem lltl!
- Ugyan, anya! Ezt nekem kellene mondanom…
- Ezutn a katasztrfa utn, azt hiszem, megrdemelnl egy trfet.
Alice felnevetett.
- Egy trfet?
- Igen. Az lehetne a te „katasztrfed”.
Alice elmosolyodott a szvicc hallatn, majd szinte tiszteletbl s szeretetbl maghoz szortotta azt a nt, aki mindvgig mellette llt, az desanyjt.
VGE
|