A Scotland Yardon eluralkodott a pokol. M�g a f�fel�gyel� �s Sally Donovan is halott, a gyilkos m�g mindig az �p�letben tart�zkodott. Az emberek; titk�rok, rend�r�k �s helysz�nel�k is mind �sszegy�lve k�sz�ltek f�l a legrosszabbra. A kis irod�ban, ahol az �rmester holtteste fek�dt, hal�li cs�nd lakozott. A fal m�g�tt egy kis alag�t volt ki�p�tve, amiben Greg Lestrade fel�gyel� k�szott el�re. B�r f�jdalmas volt, m�gis ott kellett hagynia Sallyt. �gy gondolta, ha m�r szeg�ny n�nek meg kellett halnia, legal�bb a saj�t �let�t mentse meg.
A f�rfi kil�pett az irod�b�l, �s egyenesen a nyitott terem fel� vette az ir�nyt. Nem �rzett semmif�le b�ntudatot, s�t, igaz�b�l sz�vess�get tett az �rmesternek, hiszen nem hagyta tov�bb szenvedni. Mivel sz�nt sz�nd�kkal �rkezett ide, az�rt, hogy v�get vessen a f�fel�gyel� illetve Lestrade fel�gyel� �let�nek, �s nem is szeretett volna m�sz�rolni, felh�zta a fekete maszkot az arc�ra �s mintha semmi sem t�rt�net volna, v�gigs�t�lt a termen, besz�llt a liftbe �s t�vozott. �gyis elkaplak, Lestrade!
     A s�t�t lyukban a fel�gyel� agya folyton j�rt. Nem tudta elterelni a figyelm�t a n�h�ny perce t�rt�nt esem�nyekr�l. Azt�n az egyik pillanatban valami az esz�be jutott: egy k�p egy arcr�l. Mikor a f�nym�sol� m�g�tt �lt, l�tta a gyilkos arc�t! �s ami a legfurcs�bb, hogy nagyon ismer�s volt... mintha maga Peter Crost lett volna az.

***

A titkos alag�tban, a CCSU alatt Sherlock suttogott valamit Johnnak, ami ut�n mind a ketten elindultak a meridi�n pont fel�, ahonnan n�h�ny pillanattal ezel�tt f�ny �radt ki. Az �rszem mostanra m�r biztos, hogy az elszepar�lt r�szen tart�zkodott. A k�t f�rfi a falnak simult, majd egy nagyot l�pve az alag�t m�sik oldal�n termettek. Abban a pillanatban, amikor Sherlock kinyitotta volna az ajt�t, egy furcsa �rz�s futott �t rajta. Nem tudta, pontosan, mi ez, de biztos volt benne, hogy nem jelent j�t. �gy �rezte, hogy rossz helyen kutat az igazs�g ut�n.

     Johnhoz fordult, �s megb�kte a v�ll�t. Halkan s�gta oda neki: - Ki kell jutnunk innen. Rossz helyen vagyunk. Nem itt tal�ljuk az igazs�got, John.

- �s m�gis mit akar tenni?

- Nem tudom. Ez az eg�sz m�r egy m�sik �gy. Itt �gysem tudunk meg semmit Peter Crostr�l. K�s�bb visszaj�v�k, de most s�rg�sen meg kell tal�lnunk a gyilkost, aki a felsz�nen m�szk�l.

- Honnan tudja?

- K�s�bb mindent elmagyar�zok, de most fel kell jutnunk, ki innen.

Azt�n, mint valami b�v�sz tr�kkben, a cs�ndbe �lesen siv�tott bele egy telefoncs�rg�s. A nyomoz� a kab�tja zseb�be nyomta a kez�t �s gyorsan elhallgattatta an�lk�l, hogy megn�zn�, ki volt az.

- Ki az?

- Nem tudom, de ez el�rul minket. El kell t�nn�nk!

Azzal bal fel� futni kezdtek, arra, amerr�l j�ttek. L�pteik felvert�k a f�ld�n eleny�sz� port, illetve a cs�ndb�l egy �temes hangsorozatot alkottak. A pillanatok lassan teltek, az egy perc fut�s alapb�l meg sem kottyant volna nekik, de �gy, hogy mind a ketten izgultak, hogy ne vegy�k �ket �szre, a leveg�t is gyorsabban vett�k. Eltelt egy, azt�n kett�, majd h�rom perc. Meg�ll�s n�lk�l, egyenletes temp�ban futottak a k�nyvt�ri lej�r� fel�. Amikor m�r az �t�dik perc is letelt, egy furcsa dolgot pillantottak meg: egy f�nypontot. Sherlock futt�ban elmosolyodott, tudta, hogy m�r nincs messze a c�l. Csak azt furcs�llta, hogy a n�gy kilom�tert ilyen r�vid id� alatt megtett�k. Tal�n nem is n�gy kilom�tert s�t�ltak idefel�? Esetleg a meridi�n pont megt�veszt�en nem is az alag�t fel�n�l, hanem k�zelebb tal�lhat�? Ki tudja. A l�nyeg, hogy megtal�lt�k a kij�ratot, ami m�r nincs messze.

A nyomoz� ekkor valami furcs�t �szlelt. Mintha m�g�tt�k f�ny gy�lt volna… fej�t �vatosan oldalra ford�totta, hogy l�ssa, mi van a h�tuk m�g�tt. �m amit l�tott arra k�sztette, hogy meg�lljon, �s megforduljon. J�l �rezte, val�ban f�ny jelent meg a h�ta m�g�tt. �szrevett�k �ket!

     A doktor is meg�llt a s�t�tben, �s a f�ny fel� meredt. Ugr�ndoz� pontokat vettek ki a s�t�t alag�tban, amik egyre fel�j�k k�zel�tettek. Mire mindkettej�k agy�n v�gigfutott a gondolat, elk�stek. A pontok egyre t�bben lettek. A halk topog�st, azaz a l�ptek hangj�t kiab�l�s k�vette. Mindenki el�re! Kapj�tok el �ket! A k�t �ld�z�tt ekkor teljes erej�b�l rohanni kezdett. Mostanra m�g f�raszt�bb� v�lt a rohan�s. Egyre gyorsabban vert a sz�v�k, az ereikben adrenalin sz�guldott a v�r mellett. A kiab�l�st egyre k�zelebbr�l hallott�k. A t�vols�g is egyre jobban cs�kkent k�z�tt�k. Ami m�gis lelkes�tette �ket, hogy a f�nypont el�tt�k m�r csak p�r m�terre volt. M�g n�h�ny l�p�s!

Azt�n ismer�s ponthoz �rkeztek. Ugyanaz a l�tra emelkedett, amin lej�ttek. Sherlock mindenf�le sz� �s udvariass�g jele n�lk�l m�szni kezdett f�lfel�, mivel � �rkezett el�sz�r oda. Az �ld�z�k m�r csak h�szm�ternyire voltak t�l�k. A doktor is megragadta az oldall�cet �s r�nyomta a l�b�t a fokra. M�szni kezdett. Egyre biztosabb volt, hogy megmenek�lnek. Egy m�terre a f�ld felett m�sztak, amikor Sherlock meg�llt. John f�ln�zett, �s meg�rtette, hogy mi�rt �lltak meg. A n�gyzet el�tt ugyanaz a f�rfi �llt, akit egy �r�ja m�g �ld�ztek. �rd�gi vigyor k�s�ret�ben ny�lt a n�gyzet alak� ajt� fel�, hogy lecsukja azt, de Sherlock tov�bb m�szott �s megragadta a f�rfi l�b�t. Egy er�teljes r�nt�ssal maga fel� a fick� elter�lt a f�ld�n. Felh�zta mag�t a felsz�nre. Szem�t er�s f�ny csapta meg. �jra a k�nyvt�r ismer�s polcai mellett �llt. Egy pillanattal k�s�bb John is meg�rkezett. Nem volt ideje kif�jni mag�t, hiszen lentr�l m�g mindig egy akad�ly k�zel�tett fel�j�k. Ketten megemelt�k a csap�ajt�t, ami hangos csattan�ssal illeszkedett a hely�re. Az �ld�z�k hangja eltompult, szinte hallhatatlann� v�lt.

Otthagyt�k az eszm�letlen f�rfit, meg az �ld�z�ket �s kirohantak a polclabirintusb�l, egyenesen ki a k�nyvt�rb�l. Azt�n a porta fel� vett�k az ir�nyt. Viszonylag gyorsan megtal�lt�k, �s egy �v� pillant�st vetettek a k�nyvt�r fel�, miel�tt kil�ptek volna az �p�letb�l. Sherlock tudta, hogy egy kis ideig el fog tartani, m�g azok kiszabadulnak, de a legaggaszt�bb az volt, hogy semmi jel�t nem l�tt�k, vagy hallott�k annak, hogy m�r f�nt vannak. Ezzel nem t�r�dve nyitott�k ki az ajt�t. A port�n m�g mindig �gett a villany. A tekintet�ket a sz� sz� szoros �rtelm�ben odavonzotta az �reg port�s. Csakhogy nagy meglepet�s�kre az �reg nem �lt ott. �ket m�r ez sem �rdekelte, csak az, hogy kijussanak v�gre ebb�l a folytonos �ld�z�tts�gb�l. Kinyitott�k a bej�rati ajt�t �s a hideg csapta meg a b�r�ket. Bes�t�tedett m�r egy ideje, �s ez az � eset�kben nem jelentett j�t. Lerohantak a l�pcs�n �s meg�lltak az �t mellett. Egy taxi sz�lsebesen hajtott el az egyetem �p�lete el�tt, �szre nem v�ve a s�t�tben a k�t f�rfit. Sherlock el�r�ntotta a zsebl�mp�t, amit a kez�ben eszeveszetten forgatott �s ir�ny�tott a taxi fel�. Rohantak. Ism�t. M�r-m�r lehetetlenn� v�lt a helyzet�k, amikor a kis fekete kocsi lass�tani kezdett, majd meg�llt. F�l perc m�lva Sherlock �s John be�rt�k a taxit �s gyorsan bepattantak.

- K�rem – zih�lta Sherlock, - azonnal vigyen a Scotland Yardra.

- Igen, uram – felelte a sof�r. �gy a feketes�gben, a gy�r utcai vil�g�t�sban a f�nyes fekete TX 4-es elt�nt.