A Yardon m�g mindig a s�t�tben tapogat�ztak, az eg�sz sehogy sem akart �ssze�llni.

- Csak azt nem �rtem, hogy mi�rt kellett meg�lni a rend�rs�g f�fel�gyel�j�t. - H�ledezett Lestrade.
- A megf�leml�t�s mindig j� indok...
- Sherlock? - N�zte k�v�ncsian a nyomoz�t, aki �ppen r�j�hetett valamire. - Mi az? Mit vett �szre?
- Elrontottam. M�r az elej�n.
- Mire c�loz?
- J�jj�n. Hogy is h�vj�k azt az embert?
- Roger Collins. De mi�rt? Mit sz�m�t az?
- K�rem az akt�j�t.
Greg semmit sem �rtett, de engedelmeskedett, hiszen lehets�ges, hogy valami fontos �s sorsd�nt� dolog fog bel�pni az esetbe.
A nyomoz� felkapta a mapp�t, azt, amelyiknek a k�zep�n a Roger Collins n�v volt �rva nyomtatott bet�kkel. Beleolvasott. Mikor megl�tta az anyak�nyvi kivonat m�solat�t, egyb�l hevesen kezdett verni a sz�ve.
- Sz�let�si �v, hely, anyja neve...megvan! Sz�let�si neve, Roger Crost Collins.
Lestrade fel�gyel� a n�v hallat�n el�sz�r megh�kkent, azt�n gyanakv�an p�szt�zta Sherlockot.
- Crost. Hihetetlen, de Peter Crostnak kell lennie a fi�nak.
- Ugyan, erre semmi bizony�t�k nincs.
- Dehogynem! M�r megint nem haszn�lja az esz�t fel�gyel�. Egy�bk�nt is azt mondta, Collins a neve.
- Igen, mivel ezt haszn�lta. Collins f�fel�gyel�. Senki sem tudott a Crost n�vr�l.
- L�ssuk. Bebizony�tom. Veszek egy kis mint�t. Abb�l van b�ven - azzal kil�pett az irod�b�l otthagyva a f�rfit.

K�t perc m�lva ism�t az irod�ban volt, kez�ben egy kis fiol�val. Az irod�ban k�t ajt� van. Egy, amin ki �s be lehet j�nni, illetve m�g egy, ami �tvezet egy kis helyis�gbe, az elemz�-laborba. Lestrade m�g mindig elk�pedve figyelte a furcsa f�rfit. K�vette a laborba.
- J�zusom! Tart mag�n�l mint�t Peter Crostt�l? - Fakadt ki mag�b�l.
- Hogyne. Eddig ez a negyedik eset, hogy volt �rtelme - jegyezte meg huncut vigyorral az arc�n. Behelyezte a mikroszk�pba a f�fel�gyel�t�l sz�rmaz� sz�vetet �s odahajolt, hogy l�ssa molekul�risan is. Mindek�zben jegyzetelt �s rajzolt. Ugyanezt tette a halott fi� mint�j�val is, azt�n kihaszn�lta a modern tudom�ny tal�lm�ny�t, a sejtazonoss�g-vizsg�l� g�pet. Behelyezte a k�t sz�vetet, �s t�relmesen v�rta az eredm�nyt. A kijelz� hosszas percek ut�n villogni �s hangosan vijjogni kezdett.
- Eredm�ny!
A k�t k�v�ncsi f�rfi odanyomult, a kis g�p kijelz�je el�, ami azt �rta, egyez�s.

- Tudtam! Tudtam! Igen! - Ugr�lt �r�m�ben Sherlock. - M�r a n�vegyez�st�l fogva r�j�ttem! Peter Crost apja Roger Crost Collins. M�r csak arra kell r�j�nn�m, hogy mi�rt �lte meg valaki ezt az �rtatlan embert. R�ad�sul m�g �gy is n�z ki, mint Peter Crost.
- Sherlock, valamire eml�kszem. A karja...az ujjai f�mb�l voltak!
- Azt mondja, hogy f�lkar� volt? - Nevetett g�nyosan.
- Azt.

***

A nyomoz�st egy fiatal titk�rn� szak�totta meg. Bel�pett az irod�ba, azt�n a laborba �s k�ts�gbeesetten �csorgott az ajt�ban.
- Mr. Holmes! Azt hiszem...azt hiszem, van valami.
- Micsoda?
- A ment�s�k �rtes�tettek, hogy egy f�rfi �ngyilkoss�gi k�s�rletet k�vetett el.
- �s? - S�rgette Sherlock a n�t.
- Annyi ismertet�t k�ldtek, hogy magas, barna haj�, z�ld szem� f�rfir�l van sz�. M�g azt mondt�k, hogy a f�rd�szob�j�ban tal�lt�k v�resen. A jobb k�zen fels�rtette az ereit a m�sik kez�vel...ami f�mb�l k�sz�tett p�tkar tulajdonk�ppen.
A k�t f�rfi �sszen�zett, azt�n egyszerre ki�ltottak fel.
- A gyilkos!

Sherlock megmondta a n�nek, hogy azonnal k�rje el a k�rh�z adatait, ahov� viszik a f�rfit. V�gre �gy �rezte, hogy az �gy a v�ge fel� k�zeledik. M�r csak azt kell kider�tenie, hogy ki ez az ember, �s milyen kapcsolata van Peter Crosttal.
     A f�v�rosi k�rh�z egy�ttes el�tt meg�llt aut�, amib�l Sherlock �s Lestrade fel�gyel� sz�llt ki. A recepci�n megtudakolt�k, hol van a leg�jabb beteg, �s felrohantak a 239-es szob�hoz a m�sodik emeletre. A l�pcs�n�l egy id�s f�rfi �csorgott.
- J� napot - k�sz�nt meghajolva. - Maguk rend�r�k? Ugyanis �n vagyok a szomsz�d.
- �dv�zl�m, �n Lestrade fel�gyel� vagyok, � itt mellettem pedig Sherlock Holmes, nyomoz�. K�rem, mes�ljen el mindent!
- Otthon voltam. A t�v�t n�ztem, de csak lehalk�tva, mert aludni szerettem volna. A szomsz�db�l hangos zajok hallatszottak �t. Egyszer mintha fegyverd�rd�l�st is hallottam volna...na, mind egy. Azt�n kiab�l�s. Gyorsan �tszaladtam, hogy megn�zzem, j�l van-e. Az ajt� nyitva volt. Egy l�mpa �gett csak, a f�rd�b�l j�tt. �s akkor megl�ttam. H�vni akartam a ment�ket, de ellenkezett.
- �rtem. K�sz�nj�k. Most megl�togatjuk, ugyanis egy gyilkoss�g gyan�s�tottja.
A 239-es szob�ba igyekeztek, hogy min�l el�bb besz�lhessenek vele. Sherlock nagy leveg�t vett �s benyitott. A l�tv�ny, ami fogadta viszont borzalmas volt. A f�rfi az �gyban fek�dt, de jobb kez�b�l �ml�tt a v�r. Arca t�k�letesen �gy n�zett ki, mint Peter. Azt�n megl�tta, hogy k�t bord�ja k�z�l egy kis penge �ll ki.
- Aaah - ord�totta torkaszakadt�b�l. - Nem hiszem el!
Greg letagl�zva �llt a k�sz�b el�tt, s mikor mag�hoz t�rt, a n�v�r ut�n kiab�lt. A zavarra egy id�s n� is felfigyelt, akit m�r el�bb is l�ttak. Arca feh�r volt, tekintete f�lelemmel teli. Sherlock belehallgatott a hangzavarba. A n� hangj�t hallotta.
- Mi t�rt�nt a fiammal?
A f�rfi ekkor odarohant a n�h�z, �s a szem�be n�zett. Ismerte m�r ezt a z�ld szemet. B�r ez az els�, hogy el� ember n�z vissza r�.
- Maga Peter Crost anyja, ugye?
- Igen - szipogta.
- �s Anne-nek meg annak a f�rfinek, aki ott fekszik...
A sz�gyen�ben lehajtotta a fej�t.
- Mi�rt nem sz�lt? Mi�rt nem keresett meg? Maga miatt k�t m�sik ember halott.
- Tess�k?
- �s m�r csak egy gyermeke van.
- Hogy �rti? Kyle meghalt?
- T�z perce lett �ngyilkos.
A n� mintha megk�nnyebb�lt volna, azt�n s�rni kezdett.

A Scotland Yard �jra olyan volt, mint r�gen. Vagyis nem teljesen olyan. K�t fontos embernek kellett meghalnia. Az �p�letben volt egy nyugodt r�sz, ahol besz�lgetni lehetett. Sherlock ide hozta az id�s n�t.
- Nagyon �r�ln�k, ha az �gy v�g�re j�rhatn�k. K�rem, seg�tsen. Mes�ljen el mindent az elej�t�l.
- K�t fiam sz�letett. Az egyik t�k�letesen eg�szs�ges volt, m�g a m�sik f�l kar n�lk�l �rkezett a vil�gra. �t Kylenak h�vt�k. A f�rjemmel �gy d�nt�tt�nk, hogy beadjuk egy �rvah�zba, mert nem b�rtuk elviselni, hogy egy olyan fi�nk sz�letett, aki nem teljes. Id� k�zben sz�rny� b�ntudat k�nzott. Sokszor pr�b�ltam r�besz�lni Rogert, de � hallani sem akart r�la. Azt mondta, � t�bb� m�r nem a fia. Peter hal�l�t m�g mindig nem fogadtam el. Kyle meg�r�lt, megfogadta, hogy bossz�t �ll a csal�don. T�bb mint a fel�n v�gre is hajtotta. Most m�r csak mi vagyunk Anne-nel - a szomor� n�b�l kit�rt a s�r�s. Megb�nta a tetteit. Elj�tt hozz�m egy nap. Azt mondta sajn�lja, �s elment. M�snap pedig az a h�r fogad, hogy Peter halott!
- K�rem, nyugodjon meg. Seg�tek. De ki kell der�tenem, hogy pontosan mi t�rt�nt aznap hajnalban a h�dn�l.
Az �zvegy Rose Crost a nyomoz�hoz fordult.
- Tal�n esz�be jutott valami?
- Bocs�sson meg egy pillanatra. - Sherlock azzal fel�llt �s beszaladt egy irod�ba. Egy telefonnal a kez�ben t�rt vissza. A n� egyb�l megismerte a k�sz�l�ket. Az els�sz�l�tt fi�� volt.
- A hi�nyz� darab. Sok�ig halogattam. Mindig elfelejtettem ellen�rizni a h�v�slist�t. Folyton k�zbej�tt valami.
Megnyitotta az SMS-eket, ahol a legfels� egy ismeretlen sz�mt�l �rkezett.
„Dr�ga �cs�m, Peter! Bomba van a h�zadban. H�sz percet kapsz. Ha nem �rsz ide a Westminster h�dra, felrobbantalak a csal�doddal egy�tt. Ikertestv�red, Kyle”
- Sz�val ennyi ideje volt, hogy egy b�cs�levelet �rjon a csal�dj�nak. A fiatalabbik testv�r alaposan megtervezte. �gy t�nik az eg�sz �ngyilkoss�gnak.
Ezzel Kyle Crost hivatalosan a gyilkos, aki n�gy embert �lt meg: az apj�t, ikertestv�r�t, egy �rtatlan n�t, �s saj�t mag�t.
 

***

M�sf�l h�nappal k�s�bb.
Peter, Roger �s Kyle Crostot m�r k�t hete eltemett�k. Egy szomor� vas�rnap ism�t egy temet�s zajlik a sz�rke �g alatt. A Scotland Yard �sszes fel�gyel�je, �rmestere �s rend�re fekete pontoknak l�tszanak az �gb�l, ahol Sally Donovan �rmester lelke ker�l majd.
A fiatal n� kis csal�dja zokogva borult �ssze. Oldalt h�rom f�rfi �llt, h�rom becs�letes ember: Greg Lestrade fel�gyel�, Dr. John Hamish Watson �s Sherlock Holmes nyomoz�.

A fekete f�nyes kopors�ban puha feh�r �gyon fek�dt Sally t�r�keny teste. Arca tiszta, mint a lelke, haja l�gyan hullott a v�ll�ra. Szeme csukva, �r�k �lomra hajtva. Mindenki, aki ismerte, �r�k b�cs�t vett t�le. Az �g ekkor els�t�t�lt, majd egy f�nysug�r t�rt ki a sz�rke felh�k k�z�l. A s�rhelyre vet�lt, mintha �ppen akkor sz�llna fel a mennybe eme csod�latos n� gy�ny�r� lelke. Ahogy Josephine Donovan f�ltekintett az �gboltra, l�nya arc�t l�tta a felh�kben.
- �r�kk� szeretni foglak kicsi l�nyom, sohasem feledlek el! - S�gta mag�ban, majd meggy�jtotta a saj�t m�cses�t, �s a fejfa el� helyzete. Fel�llt, �jra feln�zett az �gre, azt�n megfordult �s f�j� sz�vvel b�jt oda f�rj�hez. Meg�lltak m�g utolj�ra a kis s�r el�tt, s k�zen fogva b�cs�ztak el egyetlen l�nyukt�l, a becs�letes, gy�ny�r� �s fiatal n�t�l, egyben sz�mukra a leg�rt�kesebb embert�l, Sally Donovant�l.

Ut�irat>>