James: Eljönnél velem a kávézóba?

Lill: Igen, persze.

Mikor beértek a kávézóba, elbeszélgettek, majd James így szólt Lillhez:

James: Igazából másról szerettem volna beszélni veled...azt szeretném, ha lejönnél velem a parkba. Szép idő van...Mit szólsz?

Lill: Igen? -lepődött meg. Oké. Menjünk.

Találtak egy padot, James lesöpörte róla a havat, majd leült Lill mellé.

James: Nézd..én annyira jól éreztem ma veled.

Lill: Ahogyan én is. Nagyon tetszett ez a nap.

James: Tudod, Lill nekem nagyon tetszel. Úgy érzem a napokban, hogy nem bírok nélküled élni. Folyton rád gondolok, lefekvés előtt is...

Lill: Oh, én is így érzem, Jam. -pirult el.

Majd James átkarolta, és megcsókolta.

James: Mit szólnál, ha megpróbálnánk mi ketten?

Lill: Szívesen leszek a barátnőd. -majd aranyosan mosolygott rá.

A napok teltek. Lill nem akarta megbántani nővérét, így folyton csak titkolta, hova megy, mikor találkozik barátjával. Ez így ment 3 hónapig, mikor meghallotta Ivi, hogy húga valakivel beszélget, kinézett, és hallgatózott. Majd mikor meglátta, hogy James megcsókolja Lillt, egyből megértette, mi történt.

Úgy érezte, lealázták őt, és nagy mértékben átvágták. Azt is kihallgatta, hogy 1 órára mennek el, így hát megfogott egy bőröndöt, és belepakolt pár dolgot. Ruhákat, a könyvét, 3 ceruzát és 3 tollat és 120 dollárt.

Úgy döntött, elmegy valakihez, aki megérti és úgy szereti, ahogy van. Majd mikor Lill hazaért...

Lill: Megjöttem, vettem pár dolgot vacsinak. -mikor senki nem válaszolt, picit meglepődött. A házban körülnézett, ám a konyhaasztalon talált egy levelet:

''Nézd, Lill. Amikor te hazaérsz én már rég messze leszek. Remélem sokáig együtt lesztek. Viszlát, húgom.

Iviana''

Mikor végigolvasta, szeméből sűrűn folytak a könnyei. Hatalmas bűntudata volt. Nem habozott, gyorsan tárcsázta iviana telefonját, de az a szobájában csörögött.

Leült a nappaliba, leoltotta a villanyt és sírt. Úgy érezte, hatalmas hibát vétett. Nem tudta, mit tegyen.

Eközben Iviana a legjobb barátnőjét kereste fel, Lorettát, aki addigra már Párizsban lakott. Leszállt a gépről, és a busz egyenesen abba az utcába vitte, ahonnan Loretta lakása 1 utcányira van. Sietett, szinte már szállt. Egy 4 emeletes ház 14. lakásában lakott Loretta, akit Iviana csak Lotta-nak szólította.

Beszállt a liftbe, és egyenesen a 3. emeletre ment. Majd a 14. lakásba kopogott. Az ajtó kinyílt, és egy barna, göndörhajú fiatal lány állt ott.

Lotta: Oh, Te jó ég! Iviana! -megölelte, majd kiváncsian nézett rá.

Ivi: Lotta! Úgy hiányoztál! Nem lenne gond, ha egy kis ideig itt lennék, nálad?

Lotta: Persze, de előbb mondj el mindent.

Ivi: Oké.

Lotta: Gyere be, megmutatom a lakásomat.