Ivi és Jean boldogan ébredtek egymás karjaiban. Mivel egyikőjüknek sem volt eddig ilyen komoly kapcsolatuk, nem voltak annyira tapasztaltak. De mégis annyira jó érzés volt egymás karjaiban kelni.

Ivi: Imádlak, szerelmem. Jó reggelt.

Jean: Jó reggelt kicsim! Jól aludtál?

Ivi: Nagyon nagyon! Na és te?

Jean: Én is. Hogy itt, mellettem feküdtél, eszméletlenül jó volt. Tudod mit? Öltözz fel, elviszlek valahova.

Ivi: Oké, hova? -kérdezte kiváncsiskodva.

Jean: Nem mondom el...meglepi -mosolygott kedvesére.

Lassan, mégis idegesen és kiváncsiskodva lépett be a fürdőszobába, ahol lezuhanyzott. Mikor kilépett, eszébe jutott, nem hozott ruhát be. Kiszólt Jeannak:

- Szerelmem! Behoznál nekem egy ruhát? -kérdezte miközben törölközött meg.

- Persze...-bement Sabrina szobájába, és keresett ruhát neki- itt is van. Mikor meglátta Ivit meztelenül, a zuhanzóhoz lépett, megfogta a derekát és felkapta. Összevizezte a polóját, ugyan, de nem zavarta. Ivi közben sikongott és nevetett is. Miután megcsókolta, átadta neki a ruhát és még hozzátette: Gyöngyörű vagy.

Ivi nem tudta kié a ruha, de tetszett neki. Felkapta magára, meg a magassarkúját is, megfésülködött és kisminkelte magát.

Egy barna csőfarmer, kék színű hosszú ujjú és egy barna rövidke kis farmerkabát volt rajta. A haja vasalás nélkül is tök egyenes volt. Mikor a fürdőből kilépett, Jean az ajtóban várta, hogy átkarolhassa.

Jean: Olyan szép vagy.

Ivi: Köszönöm Édesem.

Jean: Indulhatunk?

Ivi: Persze!

Beszálltak Jean kocsijába és indultak is. Londonban, a reptéren Lillt és Jamest épp a gépbe szólították. Elfoglaták helyüket és egymásra néztek.

Jam: Tudod, ma még meg se csókoltalak.

Lill: Mire vársz? -kérdezte felkapottan.

Jam: Arra hogy ezt megkérdezd. Azzal odahajolt és megcsókolta.

Lill: Annyira ideges vagyok. Egyébként is. Nem tudom, hogy pontosan hol tartózkodik...

Jam: Majd kiderítjük. Drágám, ne aggódj már ennyire.

Lill: Oké. Próbálok megnyugodni...

A gép nemsokára fel is szállt. Mivel az út csak fél órás lesz idejük mint a tenger.

Jean Párizsban elvitte Ivit abba a parkba, ahol rájöttek, szerelmesek. Ahhoz a padhoz mentek, ahova tegnap leültek, csak most a pad melleti fa alá álltak.

Jean: Iviana, szeretném, hogyha a barátnőm lennél, hogy bizonyíthassam hűségem és szeretetem irántad.

Ivi: Óh, milyen megtisztelő. Gyönyörűen mondtad. És leszek a barátnőd Szerelmem. Majd párjától megkapta az első olyan csókját, amióta járnak.

Kézenfogva sétáltak a parkban, amikor összefutottak Sabrinával.

Sabrina: Ti mit csináltok?

Jean: Neked is szia. És éppen most kértem arra Ivimet, hogy legyen a barátnőm.

Erre Sabrina teljesen lesokkolódott. Mi???? Ezzel Ivit pofon vágta.

Jean: Veszed le róla a kezedet! Nem emelhetsz kezet a barátnőmre!

Sabrina: Na ne idegesíts!

Ivi: Megtudhatnám miért kaptam ezt?

Sabrina: Fogd be! Nem veheted el a legjobb barátnőmet!

Ivi: Á...értem-nevetett kínjában- ez emésztget téged? No meglásd, én a legjobb barátnője vagyok. És az, aki elvette egy időre a legjobb barátnőmet, az te vagy. És ha mégegyszer csak a kezedet is emeled rám, azonnyomban úgy arcon váglak, hogy csontig fogod érezni! Világos voltam?

Sabrina megsértődve futott el.

Ivi szerelméhez bújt, hogy enyhítse arac égésének fájdalmát.

Jean: Úgy sajnálom Kedvesem.

Ivi: Ugyan, Te nem tehetsz róla...Szeretlek!

Jean: Én is Drágám, én is.

Mikor Jean ismét megcsókolta, a park elött megállt egy autó. Belőle kiszólt Lill:

- Iviana! Azonnal gyere ide!

- Én aztán nem megyek sehova!