Lill felkapta a fehér magassarkúját még, és ahogy a tükörbe nézett elmosolyodott és szó nélkül odalépett nővéréhez hogy átölelhesse. George megérkezett a lányok házához, fekete öltönyben, nadrágban és egy kék színű nyakkendőt viselt.
Ivi: Hű apa, milyen csinos vagy ma!
George: Köszi lányom! -mosolygott. Azt a mindenit! Lill, milyen gyönyörű vagy! Eszméletlenül lélegzetállító vagy!
Lill: Jaj apa! -ölelte át széles vigyorral.
Beültek George autójába, miután Ivi is szépen felöltözött. Neki egy franciafonott kontyja volt, és ő, apjával egybeöltözve, egy kék koktélruhát viselt, kék magassarkúval és sminkkel. Beültek tehát a kocsiba, hogy a templomhoz menjenek. Az atya ott állt az ajtóban, majd így szólt, mikor odamentek hozzá:
Atya: Áh, pont időben! Jöjjenek csak.
Amikor bementek az ajtón, Ivi besietett, hogy leülhessen Lotta mellé. Lill és apja egymásra néztek, megszólalt a zene és karon fogva sétáltak be a ceremóniára. Szépen lezajlott az egész, mindenki nagyon meglepődött, hogy milyen szép lett Lill.
James szülei, Mr. és Mrs. Morrison; Keath bácsi és Sophia néni áldásukat adták az ifjú párra, míg Ivi és George is. Az egész társulat elment a város legnagyobb és legdrágább éttermébe, hoyg megtartsák a lagzit.
Telt múlt az idő. Mindenki finom falatokhoz jutott. A bőséges ebéd után Iviékhez mentek. Páran hazamentek, mert dolguk volt, de egy 15-20 ember maradt. Ott még leültek, beszélgettek, és nevettek.
Lill és James nagyon boldogak voltak együtt. Ám még sok hónapon át voltak ennyire boldogak. De 1975. október 17-én, este 8:23-kor még boldogabbak lettek. Lill már pocakos volt, ugyanis várandós egy kisbabával! Éppen mosogatott Ivi lakásában, amikor megcsörrent a telefonja.
Ivi: *Remek! Jó habos a kezem!* -gondolta. Lemosta gyorsan, és látta, James keresi őt. Igen?
James: Szia, én vagyok, Lillt most viszem be a kórzázba, elfojt a magzatvize!
Ivi: áááááááááááh! -sikoltott egy hatalmasat. Megyek én is. A Lindsay Hospitalba mentek?
James: Igen, oda. Na gyere, szi...
Ki se tudta mondani, mert Ivi letette a telefont, felkapta a kabátját, és egy táskát, amibe már hónapokkal ezelött bepakolt. Olyan dolgok vannak benne, ami neki és a babának lesznek fontosak.
Szóval sietett oda. Útközben az apját is felhívta, aki szintén igyekezetett odamenni.
Mikor Ivi megérkezett a kórházba, leparkolt a saját kocsijával, amit 3 éve kapott szülinapjára, és még kiszálltában látta meg Jeant egy nővel, aki egy babakocsit tologat. Mögötte egy idősebb nő és egy férfi.
Ivi úgy gondolta, biztosan a 'család'. Elszomorodott nagyon. Ám az izgatottságtól elájult.