Ivi: Úristen Tom!

Tom: Tehát?

Ivi: Igen, igen. Hozzád megyek! -ujjongott.

Tom az ujjára húzta a gyűrűt, majd átölelte.

Ivi: Mi ez a hely drágám?

Tom: Ez itt az új otthonunk.

Ivi: De...de...a holmijaink...

Tom: Ott vannak -mutatott a kocsi felé.

Ivi: De...de hogy?

Tom: Jaj, ne légy már ilyen. Mindent elintéztem drágám.

Ivi: Rendben. Jaj, menjünk. Olyan kiváncsi vagyok, milyen belülről.

Tom: Gyere, megmutatom.

Ivi: Amúgy hogy vetted meg?

Tom: Én terveztem.

Ivi: Ó, nem is tudtam, hogy ezen dolgoztál...

Tom: Nem dolgoztam vele olyan sokág. Ne légy kiváncsi mindenre szerelmem. Csak gyere be.

Ahogy Ivi belépett a házba és meglátta a gyönyörű bútorokat és a hatalmas teret, majdnem elájult.

Tom: Hogy tetszik?

Ivi: Jaj édesem! Gyönyörű!

Ezután a férfi behozta a bőröndöket és a csomagokat, majd elment az autóval, hiszen Tomnak és Ivinek már van egy autója.

Szépen berendezkedtek. Mindent elraktak a helyére. A hűtőbe bepakoltak, a ruhákat és a könyveket is. Ivi készített egy képet a ház minden szegletéről és szobájáról, és betette a képeket utána a Novusba.

Ivi a beteljesülést érezte a szívében.

Tudta, hogy mennyire jó lesz itt nekik.

Tommal megünnepelték a mai napot: azt hogy eljegyezték egymást, és hogy új, gyönyörűséges lakásukba költöztek. Egy-egy pohár pezsgővel

A ház jó sok szobával rendelkezett: 1 nappali, 1 konyha, 1 étkező, 2 hálószoba, 2 fürdőszoba, 2 vécé (külön) 2 dolgozó szoba, 1 vendégszoba, egy kisebb könyvtárszoba, egy kisebb és egy nagyobb terasz.

A nagyobb teraszon egy úszómedence volt. Illetve egy kis virágoskert is volt, ami megközelíthető volt mindkét teraszról.

De a nagyobbikról a rendes (nagy) kertbe is le lehetett menni.

Még egy darabig nem mentek aludni, de végül álmosak lettek. Tom már rég aludt, de Ivi képtelen volt rá.

Hirtelen kopogást, karmolászást és matatást hallott az előszoba felől.