Miután Boldy leugortt az ágyról, a kis párnára telepedett, amit Ivi kitett a szekrény elé. Tom az asztalra tette a tálcát, amin egy forró bögre tea, s két pirítós volt. A tányér mellett még volt vaj, felvágott, sajt és 5 szelet paradicsom.
Ivi megköszönte, majd nekilátott a falatozásnak.
Tom megsimogatta Boldy fejét, majd így szólt hozzá:
- Asme, téged sem felejtettelek el, ne aggódj...mert...
- Nem Asmenek hívják, szívem. Boldynak. Boldogság a neve, csak lerödidítve lett Bold a neve, de nem tetszett neki, ezért lett Boldy. Érted? :)
- Igen. Értem, de egyél csak, ne hűljön ki.
- Rendben főnök. :D
Miután megreggelizett Ivi, felöltözött és rendbetette magát.
Tommal elmentek a hivatalba elrendezni a lakhelyet, meg mindent. Miután az utcába értek, és besétáltak a kanyarba, váratlan meglepetés várta őket. Az utca végén egy nő sétált. Kezében egy kisgyerekkel.
Ivi: Nézd...az ott csak nem egy kislány?
Tom: Drágám...ennyire szeretnél egy kislányt? :)
Ivi: Nem...nézd! Ott. A nő kezében ott van egy...
Tom: A gyermeke.
Ivi: Nem. Aira!
Tom: Tessék? Aira? Miért lenne ő ott? A szülei vigyáznak rá...
Ivi: Ott van Aira! Megismerem!
Tom: Biztos vagy benne, hogy ő az?
Ivi: Igen. Tiz milliárd százalék. Megismerem az unokahúgom.
Tom: Hiszek neked. Menjünk utána.
Majd Tom aggódó menyasszonyával belegyorsított a tempóba, s üldözőbe vették a nyugodtan sétálgató nőt.
Rövid szőke haja volt, a kicsit a kezében vitte. Világos pólót és fehér rövidnadrágot viselt. Egy papucsban csoszogott az utcán.
Ivi: Nézd...figyelj.
Tovább mentek. Gyorsabban szedték lábaikat, de a nő már nem csoszogott, hanem a gyerekkel a kezében ő is belegyorsított. Fél szemmel hátranézett, és még gyorsabban ment.
Ivi olyan gyorsan ment, hogy közelről látta a kislány fejét.
A baba Aira volt.
Ivi: Álljon meg!
???: Ki maga? Miért követ?
Ivi: Ő itt az unokahúgom!
???: Én...én...-futni kezdett.
Ivi: Héé! Álljon meg!
Tom: Adja ide a babát, vagy rosszul jár!
S mind a ketten rohantak a nő után, aki egy kis idő múlva egy fekete kocsiba szállt be.
Ivi: Álljon meeg!