Tehát Ivi hanyatt vágódott. Az ajtóban az őrült nő volt, aki elvileg meghalt.

Mégsem halt meg?

Hát mégsem. Csak eljátszotta a halált, s amikor elvitték volna a hullaházba, ő kiugrott a teherautóból, és szaladt Ivi házához.

A karcok is műk voltak, igyanis nem vérzett, azt is megjátszotta.

Lill: Tűnjön innen! Ő az én gyermekem!!!

???: Hahaha.

James: Azonnal húzza innen el a s*ggét!

???: Kérem a gyereket, és elmegyek.

James: Azt mondtam takarodjon!

???: Ugyan...ő az én gyerekem!

James: Na jó, maga megőrült.

S azzal a mozdulattal kikapta az esernyőt annak tartójából, s támadójába döfte.

Lill bevitte a nappaliba Tomhoz Airát, aki éppen menyasszonyát próbálta az ájulásból felkelteni.

James felhívta a rendőrséget, akik érte is jöttek.

Ellenőrizték, tényleg halott volt.

Megnézték, mi van Ivivel. Szerencsére semmi különös. Felébredt, csak egy kis horzsolás látszik a homlokán, de ezen kívül semmi különös.

Kiderült, hogy a nő éppen most szabadult ki az ideggyógyászatról. Szellemileg nem volt egészséges, sőt, szó szerint beteg volt!

Ám kiderült, hogy nem akárkinek az unokatestvére.

-Rovena Kingstone-é.

Ivi: Akkor csak ő intézhette el ezt az egészet, nem?

Lill: De...de miért engem?

Ivi: Mert tudta, hogy ezzel egyszerre sok embernek tud fájdalmat okozni.

James: Hát...mind a ketten őrültek, az biztos.

Tom: Igen...az.

Lill: De Ivi...biztosan jól vagy?

Ivi: Persze, ne aggódj.

Ivi elment a konyhába, teát főzött.

Benyomták a tévét közben a nappaliban, s valami különöset láttak.

A nő, aki beszélt, azt mondta:

- Kiszabadult egy nő az elmegyógyászatról. Először az ideggyógyászatra volt beírva, de át kellett helyezni, mert súlyos gondok voltak vele. Kiszökött a kórházból, s egy családhoz betört, onnan pedig egy kisbabaát vitt el. Szerencsére egy másik nő visszaszerezte a gyermeket, és az elmebeteg nő halott.

Tom kikapcsolta a híradót.

James: Már is publikus?

Tom: Hihetetlen...teljesen el vagyok képedve.

Lill: Én is...hogy vagy Aira?

Aira: Jól, anya.

Lill: Oké drágám. Mindjárt kapsz ennit, hozok neked -s odaadta a kislányt Jamesnak.

...a konyhában...

Lill: Már a híradóban is bemondták, mi történt!

Ivi: Komolyan?

Lill: Igen...hihetetlen, de komolyan.

Ivi: Tessék, volt nálunk egy kis babakaja.

Lill: Almás?

Ivi: Aha...jó lesz? -mosolygott.

Lill: Persze, add, megmelegítem.

Később bevitték a teákat és Airának az ételét, s beszélgettek a nappaliban.

Minden olyan nyugodt és kellemes volt.